2010. május 25., kedd

Etnoklub – az autentikus népzenén túl

Alig néhány adáson van túl, de már nagy népszerűségre tett szert a Duna Televízióban szombatonként jelentkező Etnoklub című népzenei magazin. Talán azért, mert a többek között Kelemen László, Sebő Ferenc és Sebestyén Márta által is támogatott műsor az autentikus magyar népzenén túl rámutat a műfaj mai elágazásaira is, a népzene 21. században járható útjaira. Katona Erika műsorvezetővel beszélgettünk. 

A népzene legváltozatosabb megjelenési formáinak fóruma a Duna Televízióban nemrég indult Etnoklub című műsor, amely a hagyományok megtartásán túl annak karbantartását is fontosnak tartja. A meghívottak listája igen színes, a Fonó zenekartól és a Vujicsicstól a Téka együttesen, a Dűvő népzenei együttesen át egészen Szalóki Ágiig és Dresch Mihályig, a magazin hétről hétre vendégül látja a műfaj legkiválóbb előadóit. „A Duna Televízió elnöke, Cselényi László és a műsorszerkesztőség vezetője azt szerették volna, ha szombatra is kerül egy népszerű zenés műsor. Hét közben a Kívánságkosár, vasárnap pedig az Élő népzene című műsoraink futnak – ez utóbbi az autentikus népzenét mutatja be. Az Etnoklub pedig e két műsor fúziója” – mondta lapunknak Katona Erika műsorvezető, s hozzátette, az adással kapcsolatban hétről hétre kapnak dicséreteket telefonon és levélben, amelyek túlnyomórészt azt méltatják, hogy végre Kárpát-medencei zene szól a televízióban. 

Katona Erika, aki egyben a csatorna stratégiai igazgatója, elmondta, a műsor azért működik jól, mert az idősebbek megbocsátják, ha olykor fiatalosabb zenei irányzatot mutatnak be, a fiatalok pedig azt, ha egy műsort teljes egészében az autentikus magyar népzenének szentelnek. „Azt szeretnénk, ha a fiatalok felismernék, az, amit szeretnek, sokszor népzenei alapú. Mert ha megállítjuk őket az utcán, hogy énekeljenek el egy magyar népdalt, akkor lehet, hirtelen semmi nem jut az eszükbe, de otthon előfordulhat, hogy épp egy magyar népzenén alapuló világzenei dallamot dudorásznak” – hangsúlyozta az Etnoklub műsorvezetője. A csatornán egyébként épp a magyar népdal életben tartásáért indult egy másik új műsor Dunáról fúj a szél címmel, amelyben Selmeczi Borbála műsorvezető utazik el különböző helyszínekre (kórházba, templomkertbe, iskolába vagy épp csak megáll a Batthyány téren), és négy-öt percben megtanít egy két versszakos népdalt az embereknek. 

Hogy mikor ki lesz az Etnoklub vendége, azt a zeneszerző és koreográfus Könczei Árpád, a műsor felelős szerkesztője dönti el, akinek a szaktudása, mint Katona Erika kiemelte, nélkülözhetetlen. A zenekarok az ő személyes kapcsolatai miatt mennek el a műsorba, a csatorna nem fizet a fellépésekért, de ez nem tántorítja el őket a műsorban való szerepléstől. „Azt tervezzük, hogy a befutott együttesek mellett azok a zenészek is bemutatkozási lehetőséget kapnak majd, akik épp csak bontogatják a szárnyaikat, akiknek eddig nem volt lehetőségük a médiában szerepelni, de meghallgatván őket, látjuk, hogy tanult, professzionális zenészek” – tette hozzá a stratégiai igazgató. 

A műsor nem csak zenészeket lát vendégül – hangszerkészítőkkel és kézművesekkel is láthatunk beszélgetéseket. A múlt szombaton egy új rovat is indult az Etnoklubban Tánclecke Zsuráfszki Zoltánnal címmel. 

A népszerű koreográfus vállalta, hogy hétről hétre, az adás öt percében megtanít egy-egy táncmozdulatot. Megmutatja, hogy az adott tánclépés milyen volt harminc évvel ezelőtt autentikus közegben, majd előadja a táncosokkal. 

Katona Erika kiemelte, nemcsak a különböző országokban élő és különböző korú, hanem a különböző társadalmi rétegekből származó emberektől is kapnak pozitív visszajelzéseket. S ami szintén nagy megerősítés számukra, hogy a népzene és a néptánc „nagy öregjei”, szaktekintélyei – többek között Novák Ferenc „Tata”, Sebestyén Márta, Zsuráfszki Zoltán, Sebő Ferenc, Kelemen László – az első pillanattól támogatják az Etnoklubot. 



Megkérdeztük 

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója: 

„Fontosnak tartom, hogy a népzenei anyanyelvvel olyan embereket is meg tudjunk szólítani, akik ettől a kultúrától valamilyen oknál fogva idegenkednek. Ilyenkor hatásos a crossover, tehát a műfajelegyítés módszere, így ugyanis könnyebben eljut az üzenet azokhoz, akik egyébként egy hagyományos népzenei összeállításra nem figyelnének fel. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az autentikus népzene modern megjelenési formáinak bemutatása nem helyettesíthet egy hagyományos népzenei műsort – de nem is akar, a Duna Televíziónak erre is van műsora, az Élő népzene.” 

Sebő Ferenc zenész, a Hagyományok Háza szakmai igazgatója: 

„Nem láttam még az Etnoklub műsorait, igaz, az első adások egyikében szerepeltem. Úgy gondolom, a műsor megpróbál frissen és érdekesen jelen lenni a népzenei adások palettáján, így hát a bizalmat már a kezdetekkor megszavaztam neki. A népzene minden egyes megjelenési formáját hangsúlyozni kell, az Etnoklub pedig épp azon van, hogy a műfaji színeket megmutassa nézőinek.” 

Ménes Márta/magyar hírlap

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése