Ha valaki rabja az emberi léptékű nyári fesztiváloknak, ahol elsődlegesen (és másodlagosan is) az érték a fontos, egészen biztosan megfordult már Kapolcson a Művészetek Völgyében, ami idén nyáron újra megrendezésre kerül.
Az elmúlt időszakról, a jelenről és a tervekről Márta Istvánt kérdeztük…
Az elmúlt időszakról, a jelenről és a tervekről Márta Istvánt kérdeztük…
Kis szünet után újra lesz Művészetek Völgye idén. Milyen tervekkel indul útjára a rendezvény?
Nem kis szünet volt, hanem – sajnos – „bőséges”. Az ismert financiális problémák miatt 2007-ben volt utoljára a több településen, több száz programmal, több ezer résztvevővel lebonyolított, „hagyományos” Művészetek Völgye. 2008-ban az anyagi okok miatt egy „fékezett habzású”, csökkentett fesztiválra került sor, Kapolcsi Bűvészeti Napok címmel, amikor pl. a művészek ingyen léptek fel. Nem is neveztük ezt a fesztivált Művészetek Völgyének.
A tavalyi esztendőben a fesztivált szervező és lebonyolító Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet vezetősége úgy döntött, hogy szünetelteti a Művészetek Völgyét, hiszen ha nem tudunk annyi pénzt összeszedni, ami az eredeti koncepcióhoz kell, akkor nem érdemes megrendezni a fesztivált. A szünet – még ősszel – leültünk a polgármesterekkel, akik azt mondták, hogy továbbra is szeretnék az eredeti koncepcióra épülő Művészetek Völgyét, mi pedig azt mondtuk, hogy megpróbáljuk megcsinálni. Ráadásul ezzel a jubileumi „huszadikkal” tartozunk a közönségnek. Kitűztük a dátumot: július 23-a és augusztus 1-e között szeretnénk megcsinálni a hagyományos felállású 10 napos fesztivált. Többszáz programot tervezünk, elhozunk olyan művészcsoportokat akik már voltak korábban, és olyan újdonságokat is szeretnénk bevezetni a huszadik évforduló alkalmával, amellyel esetleg a sokkal fiatalabb generációt és a családokat is be tudjuk csábítani a Völgybe.
Novák Péter és Palya Bea lesz a rendezvény két „arca”. Mit jelent ez pontosan?
Nem szeretjük ezt az „arc” kifejezést, inkább a „gondolkodó szellem” kifejezés lenne helyénvaló.. Azon művészbarátaink között, akik rendszeresen járnak a Völgybe és szeretik, mindig voltak olyanok, akik kiemelkedőbb szerepet kaptak. Sokáig Hobo (Földes László) vállalta ezt a szerepet aki a kezdetek-kezdetétől velünk volt, de Cseh Tamást is említhetném, aki minden évben vendégünk volt. Novák Péter, aki rendszeresen járt a Völgybe és szereti, most egy kicsit több szerepet vállal.
Palya Bea szintén sokszor volt a fesztiválon, most mint a Művészetek Hölgye vendégeskedik majd nálunk. Kap egy kis önálló területet ahol ő lesz a háziasszony tíz napon keresztül, és azt kértük, hogy hozza azokat a zseniális hölgy énekeseket, akár jazz vagy akár folklór területről, akiket ő látna vendégül. Lesz egy kis színpad is természetesen, ahol szeretnénk látni a baráti körét - de ez majd az ő szervezése lesz.
Visszatérve a folkprogramokra, idén erősek leszünk ebben a műfajban, már csak azért is, hogy a családdal érkezők és a fiatalabb generáció is lássa és érezze azt, hogy a folkban, a tradicionális népzenében, néptáncban mennyi szín, mennyi érték rejtőzik. Ha ezt látja a Művészetek Völgyében és később táncolni vagy énekelni támad kedve, akkor legyen mire építenie. Ezért (is) szövetkeztünk a minőséget garantáló Muharay Elemér Hagyományőrző Egyesülettel, amelynek az lesz a dolga Héra Éva vezetésével, hogy tíz napon keresztül, minden nap egy-egy település mutatkozhasson be a kapolcsi Malomszigeten. Nemcsak énekkel, zenével, tánccal, hanem a maga kultúrájával, viseletével – ha még létezik.
Nem szeretjük ezt az „arc” kifejezést, inkább a „gondolkodó szellem” kifejezés lenne helyénvaló.. Azon művészbarátaink között, akik rendszeresen járnak a Völgybe és szeretik, mindig voltak olyanok, akik kiemelkedőbb szerepet kaptak. Sokáig Hobo (Földes László) vállalta ezt a szerepet aki a kezdetek-kezdetétől velünk volt, de Cseh Tamást is említhetném, aki minden évben vendégünk volt. Novák Péter, aki rendszeresen járt a Völgybe és szereti, most egy kicsit több szerepet vállal.
Palya Bea szintén sokszor volt a fesztiválon, most mint a Művészetek Hölgye vendégeskedik majd nálunk. Kap egy kis önálló területet ahol ő lesz a háziasszony tíz napon keresztül, és azt kértük, hogy hozza azokat a zseniális hölgy énekeseket, akár jazz vagy akár folklór területről, akiket ő látna vendégül. Lesz egy kis színpad is természetesen, ahol szeretnénk látni a baráti körét - de ez majd az ő szervezése lesz.
Visszatérve a folkprogramokra, idén erősek leszünk ebben a műfajban, már csak azért is, hogy a családdal érkezők és a fiatalabb generáció is lássa és érezze azt, hogy a folkban, a tradicionális népzenében, néptáncban mennyi szín, mennyi érték rejtőzik. Ha ezt látja a Művészetek Völgyében és később táncolni vagy énekelni támad kedve, akkor legyen mire építenie. Ezért (is) szövetkeztünk a minőséget garantáló Muharay Elemér Hagyományőrző Egyesülettel, amelynek az lesz a dolga Héra Éva vezetésével, hogy tíz napon keresztül, minden nap egy-egy település mutatkozhasson be a kapolcsi Malomszigeten. Nemcsak énekkel, zenével, tánccal, hanem a maga kultúrájával, viseletével – ha még létezik.
Ugyanígy számítunk a barátainkra, pl. Szigetvári Józsefre a Summerfest igazgatójára. A Summerfestet utánunk rendezik, tehát Szigetvári József tud hozni külföldi hagyományőrző csoportokat, pl. Paraguayból vagy Kirgiziából, de egy negyven fős csapatot is várunk Pápua Új-Guineából, amelyek színesítik azokat a tradicionális elemeket, amelyek a Völgyre egyébként eddig is jellemzőek voltak. Az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesülettel is összefogtunk, ami azt jelenti, hogy több olyan gálaműsorra, felvonulásra kerül sor, amelyet legfőképp a gyerekeknek, a családoknak lehet érdekes. A Forrás Néptáncegyüttes és a Forrás Alapítvány köré szerveződő, több mint negyven fős tánccsoport, illetve zenekar is fellép, akik egy komplett interaktív programot hoznak. Nemcsak gálaestekre kerül sor, hanem a közönséget is oktatják, lesz például baba-mama ringatóprogram is. Számítunk a Kobuci kertre is, amely már bejáratódott Kapolcson és akik már Budapesten is üzemeltettek egy furcsa táncházzal összekötött éttermet.
A legnagyobb program ebben a műfajban az öcsi kőfejtőben lesz, ahol a Hangvetősök alkotják azt az önálló köztársaságot, amelyben a világzenei programokra kerül sor. De megemlíteném azt a programot, ami a „zenés” természetjárásról szól: Sipos Mihály, a Muzsikás együttes tagja aki hegedűjével az ún. Muzsikás Völgyet fogja létrehozni; a környező természetvédelmi értékekhez tesz kirándulást és ott zenével mutatja be a zene és a természet kölcsönhatását.
Lesz helye a kézműveseknek is?
Természetesen sor kerül arra a két eddig megszokott kézműves vásárra is; a Malomszigeten főleg a fazekasok és a keramikusok lesznek, Vigántpetenden pedig a magyarországi hagyományos kézműves találkozóra kerül sor.
Az elmúlt húsz évből ki tudnál emelni néhány „leg”-et, akár a fesztivállal kapcsolatban vagy akár személyes vonalon?
Annyi minden történt az elmúlt húsz évben, annyi nagyszerű dolog, annyi furcsaság… Már magában a helyben is ellentmondások rejtőzködnek, isteni hely… nem szeretnék és nem is tudnék kiemelni semmit. Ez egy folyamat, aminek voltak hullámvölgyei és hullámhegyei, olyan mintha a Művészetek Völgye egy élő organizmus lenne. Legfőképp a közönség, a művészek és a helyi lakosok alakították és vitték tovább ezt a furcsa fesztivált – remélem, hogy a jövőben is ez lesz.
A célcsoport és korosztály változott valamennyire az elmúlt húsz évben? A mostanában népszerű közösségi oldalak segítik a fesztivált?
Nem foglalkoztunk soha célcsoporttal. Azt mondtuk, hogy a legkisebbektől kezdve a nyugdíjasokig mindenki megtalálja magának a programok közül azt, ami érdekli, és ha generációk és különböző kulturális érdeklődések között megtörtént az átjárhatóság, az nekünk csak plusz jót jelent.
Természetesen használjuk és felhasználjuk a technika adta új lehetőségeket. A legelső Művészetek Völgyét, ami még Kapolcsi Fesztivál néven futott 1989-ben, úgy szerveztük, hogy még telefon sem volt a faluban. Pulára jártunk át, mert ott volt egy tantuszos készülék. Most már használjuk persze az internetet is, ami fontos kommunikációs eszköz, valószínűleg internetes völgy tévé is lesz az idén. A Facebookot, Twittert is használjuk, persze csak addig a pontig, ameddig nem telepszik a fesztiválra. Minden virtuális együttlétnél fontosabbnak tartjuk a természetes és valós jelenlétet.
A pályázatok terén mit sikerült elérni?
Azt az egy darab pályázatot, amit kiírtak és ami ránk érvényes volt, a Nemzeti Kulturális Alap és az Önkormányzati Minisztérium közös pályázatát meg is nyertük, de sajnos több pályázat nincs. Nem boncolgatnám, hogy a fesztiválok évében miért van összesen egy vagy két pályázat a fesztiválok részére. Sajnos elmaradtak a regionális pályázatok, amelyek a kisebb, nagyobb helyi fesztiváloknak szóltak.
A sok díj és kitüntetés között van amelyik különösen közel áll a szívedhez?
Igaz, hogy több állami kitüntetésben részesültem, de nekem a legfontosabb a kapolcsi díszpolgárság. Az állami kitüntetések egy kicsit arctalanabbak, természetesen hálás vagyok, hogy kaptam, de ebben a pici közösségben díjat kapni úgy, hogy a falu maga akarja, ezt nagyon nagy dolognak tartom. Egyébként sokáig ellenálltam, azt mondtam, hogy nem azért csinálom ezeket a kulturális eseményeket, és nem azért mentünk közösen értékeket pl. a XVIII. századi kovácsműhelyt, vagy a kapolcsi Falumalmot, hogy nekem ott szobrom legyen vagy polgármester legyek… Ezt önzetlenül csinálom. Két-három év kellett ahhoz, hogy átgondoljam, és azt mondjam, hogy elfogadom és megtiszteltetés a díszpolgári cím. De soha nem ezekre hajtottam.
A célcsoport és korosztály változott valamennyire az elmúlt húsz évben? A mostanában népszerű közösségi oldalak segítik a fesztivált?
Nem foglalkoztunk soha célcsoporttal. Azt mondtuk, hogy a legkisebbektől kezdve a nyugdíjasokig mindenki megtalálja magának a programok közül azt, ami érdekli, és ha generációk és különböző kulturális érdeklődések között megtörtént az átjárhatóság, az nekünk csak plusz jót jelent.
Természetesen használjuk és felhasználjuk a technika adta új lehetőségeket. A legelső Művészetek Völgyét, ami még Kapolcsi Fesztivál néven futott 1989-ben, úgy szerveztük, hogy még telefon sem volt a faluban. Pulára jártunk át, mert ott volt egy tantuszos készülék. Most már használjuk persze az internetet is, ami fontos kommunikációs eszköz, valószínűleg internetes völgy tévé is lesz az idén. A Facebookot, Twittert is használjuk, persze csak addig a pontig, ameddig nem telepszik a fesztiválra. Minden virtuális együttlétnél fontosabbnak tartjuk a természetes és valós jelenlétet.
A pályázatok terén mit sikerült elérni?
Azt az egy darab pályázatot, amit kiírtak és ami ránk érvényes volt, a Nemzeti Kulturális Alap és az Önkormányzati Minisztérium közös pályázatát meg is nyertük, de sajnos több pályázat nincs. Nem boncolgatnám, hogy a fesztiválok évében miért van összesen egy vagy két pályázat a fesztiválok részére. Sajnos elmaradtak a regionális pályázatok, amelyek a kisebb, nagyobb helyi fesztiváloknak szóltak.
A sok díj és kitüntetés között van amelyik különösen közel áll a szívedhez?
Igaz, hogy több állami kitüntetésben részesültem, de nekem a legfontosabb a kapolcsi díszpolgárság. Az állami kitüntetések egy kicsit arctalanabbak, természetesen hálás vagyok, hogy kaptam, de ebben a pici közösségben díjat kapni úgy, hogy a falu maga akarja, ezt nagyon nagy dolognak tartom. Egyébként sokáig ellenálltam, azt mondtam, hogy nem azért csinálom ezeket a kulturális eseményeket, és nem azért mentünk közösen értékeket pl. a XVIII. századi kovácsműhelyt, vagy a kapolcsi Falumalmot, hogy nekem ott szobrom legyen vagy polgármester legyek… Ezt önzetlenül csinálom. Két-három év kellett ahhoz, hogy átgondoljam, és azt mondjam, hogy elfogadom és megtiszteltetés a díszpolgári cím. De soha nem ezekre hajtottam.
Tulajdonképpen miért pont Kapolcsra esett annak idején a választás?
Véletlen volt, azt sem tudtam, hogy Kapolcs a térképen van. Egyszer keresztülutaztam a falun és néhány hétre rá úgy döntöttem, hogy veszek egy romos házat. Azóta mint a Bermuda-háromszöget, úgy hívjuk, hogy Kapolcs-háromszög, mivel többünket beszippantott. Pallagi Anikó, a műsorigazgatóm szintén vett egy ingatlant. Valahogy beszippantott bennünket a Völgy, pont úgy, mint arra a tíz napra a közel 250ezres látogatótábort.
forrás: Valentin Szilvia/nepzene.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése