BUSÓJÁRÁS 2011. március 3-8.

BUSÓJÁRÁS - www.mohacsibusojaras.hu

Mohács télűző-tavaszköszöntő népszokását az UNESCO, vagyis az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2009 őszén felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

A mohácsi busójárás

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.

A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra, női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.

Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busó csoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, de látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős, és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busó ágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

PROGRAMOK:

LETÖLTÉS PDF FORMÁTUMBAN ITT!

A BUSÓJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS LÁTNIVALÓK:

Busó Club (állandó kiállítás)

7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 54.

Nyitva: hétfőtől péntekig 9.00-17.00, szombaton 9.00-12.00 óráig

Csoportok érkezése esetén előzetes bejelentkezés szükséges.

Telefon: (69) 302-677, (20) 331-36-71

Englert Antal

busómaszkfaragó, Népi Iparművész

7700 Mohács, Kígyó utca 7/a

Telefon: (69) 302-548, (70) 701-45-38, (70) 215-42-89

Honlap: www.englertantal.hu

E-mail: englertantal@freemail.hu

Kanizsai Dorottya Múzeum

7700 Mohács, Városház utca 1.

Telefon: (69) 311-536

Nyitva: keddtől szombatig 10.00-15.00 óráig

Kossuth Filmszínház

Mohácsi busómaszkok (állandó kiállítás)

Deák tér 3.

Telefon: (69) 510-477

Nyitva: keddtől vasárnapig naponta 10.00-16.00 óráig

Rosta Endre

maszkfaragó

Látványműhely: 7700 Mohács, Temető utca 23.

(A látványműhely előzetes bejelentkezés,

egyeztetés után látogatható.)

Telefon: (20) 57-99-830

Honlap: www.rostaendre.hu

E-mail: rosta.endi@citromail.hu, rosta.endi@gmail.hu

Elérhetőség:

Tourinform Mohács

7700 Mohács, Széchenyi tér 1.

Telefon: +36/69/505-515; +36/69/510-113

Fax: +36/69/505-504

E-mail: mohacs@tourinform.hu

Újabb 28 CD-vel bővült az Új Pátria sorozat

A lemezeket augusztus 12-én, a Sziget Fesztiválon tartott sajtótájékoztatón mutatták be a nagyközönségnek. 

Eddig 28 CD készült el az Új Pátria sorozatban, amely az Utolsó óra gyűjtéseinek reprezentatív részét ismerteti meg a hallgatókkal. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által támogatott Jövőnk öröksége XX. Ÿ XXI. projekt keretében összesen 50, eredeti népzenei felvételeket tartalmazó CD jelenik meg 2010 novemberéig, amelyek aztán többek között Európa nagyobb könyvtáraiba jutnak el, hogy az érdeklődők bárhol megismerhessék a Kárpát-medencei hangszeres népzenét. 

A Fonó Budai Zeneház és a Hagyományok Háza 800 ezer eurós (kb. 220 millió forintos) támogatást nyert a norvég alaptól, amelyet a Jövőnk Öröksége XX. Ÿ XXI. projekt keretében többek között arra fordítanak, hogy 50 CD-t jelentessenek meg az Utolsó Óra projekt gyűjtéseinek anyagából. 

Az első 28 CD-t 2010. augusztus 12-én, a Sziget Fesztiválon tartott sajtótájékoztatón mutatták be a nagyközönségnek: ezeken többek között erdőalji, észak-mezőségi, gyergyói, szilágysági, vízmelléki, zempléni, szatmári népzene hallható. A több ezer órányi felvételből az adott tájegységeket tökéletesen ismerő szerkesztők (Agócs Gergely, Árendás Péter, Avar Panni, Bodor Anikó, Juhász Zoltán, Kelemen László, Németh István, Pávai István, Vavrinecz András, ifj. Vitányi Iván népzenekutatók) válogatták ki azokat a felvételeket, amelyek leginkább megidézik egy-egy vidék hangszeres népzenéjének jellegzetességeit, hangulatát, sokszínűségét. 

A CD-k egyelőre 1000-1000 példányban jelennek meg, ezekből 400 darabot Európa nagyobb könyvtáraiba, zeneiskoláiba és folklórarchívumaiba juttatnak el, hogy a kontinens bármely pontján megismerhető legyen a magyar népzenei kincs (A felvételekbe hamarosan bele lehet hallgatni a http://www.utolsoora.hu/ honlapon, 2011 márciusára pedig a teljes gyűjtés meghallgatható, kutatható lesz a Hagyományok Háza honlapjáról /www.hagyomanyokhaza.hu/ elérhető adatbázisban). A tervek szerint az érdeklődők hamarosan a Fonó Budai Zeneház kedvezményes előfizetési akciója keretében vásárolhatják meg a CD-sorozatot. A szerkesztők már dolgoznak a következő 22 CD-n is, ezek várhatóan október végén látnak napvilágot. 

A Fonó és a Hagyományok Háza távolabbi tervei között szerepel, hogy amint sikerül a munka anyagi fedezetét előteremteni, ismét kiadják a korábban az Új Pátria sorozatban megjelent 18 CD-t. Ezen kívül újabb lemezeket is szeretnének megjelentetni, hiszen az Utolsó Óra gyűjtései közül még kiadatlan például Bálványoscsaba, Csabaújfalu, Alsójára, vagy éppen Aknaszlatina hangszeres népzenei öröksége.

Forrás: Fidelio, 2010.08.13.

XIV. Egri Népzenei Gála és Népzenei Konferencia „Erkeltől-Bartókig"

A népzenei fesztivál az egész országot érintő program, melyen magyar és nemzetiségi népzenei együttesek mutatkoznak be. A rendezvényen szaktekintélyekből álló zsűri kíséri figyelemmel az együttesek produkcióit. A fesztivál fontos része a szombat délutáni és esti szakmai előadások, amelynek fő célja a hagyományos népzenei ismereteken túl az együttesek és vezetőik közművelődési ismeretekkel is bővítsék tudásukat.

Program:

Augusztus 28.,  szombat,  10:00 óra

Népzenei Hangverseny I.

A fesztivál ünnepélyes megnyitása

Köszöntőt mond: Habis László Eger MJV polgármestere

Helyszín: Dobó tér

15:00

Népzenei Hangverseny II.

Helyszín: Dobó tér

18:00

Népzenei Fórum  „Erkeltől Bartókig" 

Előadó: Dr. Olsvai Imre népzenekutató, az MTA Zenetudományi Intézet nyugalmazott főmunkatársa

Intonáció kívül és belül a „tiszta és a hamis" a népzenében

Előadó: Dr. Fehér Anikó 

Helyszín: EKMK - Bartakovics Béla Közösségi Ház

20:30

Esti Muzsika - Daloló tájaink

Műsorvezető: Birinyi József a KÓTA társelnöke

Helyszín: EKMK - Bartakovics Béla Közösségi Ház

Augusztus 29.vasárnap

10:00

Népzenei Hangverseny III.

Helyszín: Dobó tér

15:00

GÁLAHANGVERSENY

A Gála hangverseny műsorát vezeti: Dr. Olsvai Imre z MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa, a KÓTA tiszteletbeli elnöke

Helyszín: EKMK - Bartakovics Béla Közösségi Ház

A fesztivál rendezői: Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége - KÓTA

Egri Kulturális és Művészeti Központ, Cantus Agriensis Kulturális Egyesület

A rendezvény ideje alatt kirakodóvásár lesz a Dobó téren, melyre mindenkit szeretettel várunk! Eső esetén a hangversenyeket a Bartakovics Béla Közösségi Házban tartjuk.

A belépés díjtalan.

Remek találkozó volt Tiszakécskén

2010. május 29-én szombaton, ismét megtelt élettel és népzenével a tiszakécskei Móricz Zsigmond Kollégium. Immár harmadik alkalommal rendezte meg a Tisza'83 Citeraegyesület népzenei találkozóját. Idén 18 citerazenekar, szólista és népdalénekes mutatta meg tudását a Molnár Boglárka, Bíró István és Kovács László fémjelezte zsűri előtt. Mind a 18 fellépő tudása legjavát adva mutatkozott be a szép számú közönség előtt. A találkozó színvonaláról árulkodik az is, hogy minden fellépő kiváló elismerésben, nívódíjban vagy kiemelt nívódíjban részesült, és idén már 3 zenekar is különdíjat vehetett át produkciójáért.

A Tisza'83 Citeraegyesület szakmai különdíját idén az Algyői Hagyományörző Citerazenekar kapta

A zsűri különdíjait a százhalombattai Kökönye Népzenei Együttes (felkészítőjük Nagy Viven) valamint a fegyverneki Pacsirta Citerazenekar (felkészítőjük Szegi Katalin és Szabó Ferenc) kapta kiemelkedő teljesítményéért.

A találkozó összes résztvevőjének és felkészítő tanáraiknak is gratulálunk az elért szép eredményekhez! 

Jövőre Találkozunk!

A rendezvény az NKA támogatásával valósult meg!

Etnoklub – az autentikus népzenén túl

Alig néhány adáson van túl, de már nagy népszerűségre tett szert a Duna Televízióban szombatonként jelentkező Etnoklub című népzenei magazin. Talán azért, mert a többek között Kelemen László, Sebő Ferenc és Sebestyén Márta által is támogatott műsor az autentikus magyar népzenén túl rámutat a műfaj mai elágazásaira is, a népzene 21. században járható útjaira. Katona Erika műsorvezetővel beszélgettünk. 

A népzene legváltozatosabb megjelenési formáinak fóruma a Duna Televízióban nemrég indult Etnoklub című műsor, amely a hagyományok megtartásán túl annak karbantartását is fontosnak tartja. A meghívottak listája igen színes, a Fonó zenekartól és a Vujicsicstól a Téka együttesen, a Dűvő népzenei együttesen át egészen Szalóki Ágiig és Dresch Mihályig, a magazin hétről hétre vendégül látja a műfaj legkiválóbb előadóit. „A Duna Televízió elnöke, Cselényi László és a műsorszerkesztőség vezetője azt szerették volna, ha szombatra is kerül egy népszerű zenés műsor. Hét közben a Kívánságkosár, vasárnap pedig az Élő népzene című műsoraink futnak – ez utóbbi az autentikus népzenét mutatja be. Az Etnoklub pedig e két műsor fúziója” – mondta lapunknak Katona Erika műsorvezető, s hozzátette, az adással kapcsolatban hétről hétre kapnak dicséreteket telefonon és levélben, amelyek túlnyomórészt azt méltatják, hogy végre Kárpát-medencei zene szól a televízióban. 

Katona Erika, aki egyben a csatorna stratégiai igazgatója, elmondta, a műsor azért működik jól, mert az idősebbek megbocsátják, ha olykor fiatalosabb zenei irányzatot mutatnak be, a fiatalok pedig azt, ha egy műsort teljes egészében az autentikus magyar népzenének szentelnek. „Azt szeretnénk, ha a fiatalok felismernék, az, amit szeretnek, sokszor népzenei alapú. Mert ha megállítjuk őket az utcán, hogy énekeljenek el egy magyar népdalt, akkor lehet, hirtelen semmi nem jut az eszükbe, de otthon előfordulhat, hogy épp egy magyar népzenén alapuló világzenei dallamot dudorásznak” – hangsúlyozta az Etnoklub műsorvezetője. A csatornán egyébként épp a magyar népdal életben tartásáért indult egy másik új műsor Dunáról fúj a szél címmel, amelyben Selmeczi Borbála műsorvezető utazik el különböző helyszínekre (kórházba, templomkertbe, iskolába vagy épp csak megáll a Batthyány téren), és négy-öt percben megtanít egy két versszakos népdalt az embereknek. 

Hogy mikor ki lesz az Etnoklub vendége, azt a zeneszerző és koreográfus Könczei Árpád, a műsor felelős szerkesztője dönti el, akinek a szaktudása, mint Katona Erika kiemelte, nélkülözhetetlen. A zenekarok az ő személyes kapcsolatai miatt mennek el a műsorba, a csatorna nem fizet a fellépésekért, de ez nem tántorítja el őket a műsorban való szerepléstől. „Azt tervezzük, hogy a befutott együttesek mellett azok a zenészek is bemutatkozási lehetőséget kapnak majd, akik épp csak bontogatják a szárnyaikat, akiknek eddig nem volt lehetőségük a médiában szerepelni, de meghallgatván őket, látjuk, hogy tanult, professzionális zenészek” – tette hozzá a stratégiai igazgató. 

A műsor nem csak zenészeket lát vendégül – hangszerkészítőkkel és kézművesekkel is láthatunk beszélgetéseket. A múlt szombaton egy új rovat is indult az Etnoklubban Tánclecke Zsuráfszki Zoltánnal címmel. 

A népszerű koreográfus vállalta, hogy hétről hétre, az adás öt percében megtanít egy-egy táncmozdulatot. Megmutatja, hogy az adott tánclépés milyen volt harminc évvel ezelőtt autentikus közegben, majd előadja a táncosokkal. 

Katona Erika kiemelte, nemcsak a különböző országokban élő és különböző korú, hanem a különböző társadalmi rétegekből származó emberektől is kapnak pozitív visszajelzéseket. S ami szintén nagy megerősítés számukra, hogy a népzene és a néptánc „nagy öregjei”, szaktekintélyei – többek között Novák Ferenc „Tata”, Sebestyén Márta, Zsuráfszki Zoltán, Sebő Ferenc, Kelemen László – az első pillanattól támogatják az Etnoklubot. 

Megkérdeztük 

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója: 

„Fontosnak tartom, hogy a népzenei anyanyelvvel olyan embereket is meg tudjunk szólítani, akik ettől a kultúrától valamilyen oknál fogva idegenkednek. Ilyenkor hatásos a crossover, tehát a műfajelegyítés módszere, így ugyanis könnyebben eljut az üzenet azokhoz, akik egyébként egy hagyományos népzenei összeállításra nem figyelnének fel. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az autentikus népzene modern megjelenési formáinak bemutatása nem helyettesíthet egy hagyományos népzenei műsort – de nem is akar, a Duna Televíziónak erre is van műsora, az Élő népzene.” 

Sebő Ferenc zenész, a Hagyományok Háza szakmai igazgatója: 

„Nem láttam még az Etnoklub műsorait, igaz, az első adások egyikében szerepeltem. Úgy gondolom, a műsor megpróbál frissen és érdekesen jelen lenni a népzenei adások palettáján, így hát a bizalmat már a kezdetekkor megszavaztam neki. A népzene minden egyes megjelenési formáját hangsúlyozni kell, az Etnoklub pedig épp azon van, hogy a műfaji színeket megmutassa nézőinek.” 

Ménes Márta/magyar hírlap

Felavatták a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot

Bensőséges, szinte családias hangulatban avatták fel Válaszúton a Kallós-kúriában a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot, amely több ezer értékes népművészeti tárgyat tartalmaz Kallós Zoltán magángyűjteményéből. A háromszintes (alagsor, földszint és tetőtér) épületben szakkönyvtár és multimédiás terem is áll az érdeklődők részére. A tetőtérben időszakos kiállításokat terveznek, a földszinten raktárhelyiségeket és restauráló műhelyt alakítanak ki. A befektetés összértéke meghaladja a 100 000 eurót. Az eseményen felszólalt Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke, Kelemen Hunor művelődési miniszter, Balázs-Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Alapítvány elnöke, Andrásfalvy Bertalan, Magyarország volt művelődési minisztere. Kallós Zoltán, az alapítvány névadója a rá jellemző szerénységgel állt régi álmának megvalósulása előtt, és csak a sajtó ösztökélésére mondott pár szót. 

A szemerkélő eső ellenére legalább száz ember gyűlt össze tegnap délben Válaszúton a Kallós-kúria előtt, ahol megnyitották a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot. A Muzsikás együttes tovább fokozta a jó hangulatot ízes népi muzsikájával. 

„Ez az a hely, ahol az álmok valóra váltak. Mi hittünk eme álmok tisztaságában, és ez a hit erőt adott. A Kallós Zoltán Alapítvány modell értékű abból a szempontból, hogyan kell a közösség jövőjét építeni” – kezdte beszédét Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke, majd köszönetet mondott Kallós Zoltánnak mindazért, amit a szórványmagyarságért tett. 

„Újabb mérföldkövet jelent számunkra a mai nap. Az alapítvány 1992-es létesítésétől őrizzük a népi kultúrát – ez volt ugyanis Kallós Zoltán első célkitűzése. A Mezőség és Erdély tele van értékekkel, amelyeket tovább kell adnunk a fiataloknak” – magyarázta Balázs-Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy az itt tanuló 83 gyerek a Mezőség 25 településéről érkezett, s hogy a válaszúti szórvány oktatási központ volt az, amely hozzájárul a Mezőség megtartásához. 

„Olyan esemény a mai, amely egyúttal Kallós Zoltán egész életét is összefoglalja. Zoli bácsi élete a szolgálat jegyében telt el: rengeteg tárgyi és szellemi értéket őrzött meg” – hangsúlyozta Kelemen Hunor művelődési miniszter, majd visszaemlékezett kezdő egyetemista éveire, amikor megismerte Kallós Zoltánt. 

„A szépség költözött ide be most, amelyet meg kell mutatni másnak, hogy megismerjék és befogadják. A szépség az, ami hidat épít, megváltja a világot és megbecsüléshez vezet” – mondta Andrásfalvy Bertalan volt művelődési miniszter, néprajzkutató. 

Füleki Renáta és Szabó Renáta válaszúti lányok népdalokat énekeltek, majd Szép Gyula felolvasta ama intézmények és személyek nevét, akik támogatták az alapítványt. 

„Régi vágyam teljesült a múzeum megnyitásával. A gyűjteményben főleg Kolozs megyei, pontosabban mezőségi tárgyak találhatóak. A múlt század negyvenes éveiben folytak errefele néprajzi kutatások, de a kommunizmusban már nem: a kutatók elkerülték a Mezőséget. Nem csak magyar, hanem szász és román néprajzi anyag is megtalálható. Az Erdélyben együtt élő népek közötti kölcsönhatásban rejlik a népművészet szépsége” – nyilatkozta a sajtónak Kallós Zoltán. 

Alapítványi forrásoktól megtudtuk: mindazok, akik már most meg szeretnék tekinteni a múzeumot, azok az alapítvány honlapján – www.kallos.org.ro – vagy e-mail címén – kallosalapitvany@kallos.org.ro – tájékozódhatnak a nyitva tartást illetően. 

Két évvel ezelőtt a Kallós Zoltán Alapítvány vezetősége úgy döntött, hogy Kallós Zoltán fáradhatatlan munkájának eredményét érdemes közzétenni. Ma több ezer tárgy tekinthető meg a mezőségi, kalotaszegi és erdélyi száz hagyományos népi kultúrát bemutató termekben. Még rendszerezés alatt állnak Kallós Zoltán hangzó gyűjtései és fényképei. Az utóbbi két évben végzett munkálatok értéke kevéssel haladta meg a százezer eurót. Az összeg 40 százalékát pályázatokból, 40 százalékát cégek és magánszemélyek adományából sikerült fedezni. A fennmaradó 20 százalék a Kallós Zoltán Alapítvány saját hozzájárulása – tudtuk meg az eseményen kiadott sajtóanyagból. 

NAGY-HINTÓS DIANA/Szabadság

A Kallós Alapítványról Bővebben ITT!

Van képed a hagyományok ápolásához? - 2010-ben is fesztiválfotó pályázat a KultúrParton

Sok fiatal tehetség szeretné, ha egyszer fotóit viszontláthatná plakátokon, műsorfüzetekben vagy akár egy kiállításon. Most valóra válhat az álmuk! A KultúrPart idén nyáron is komoly megjelenési, bemutatkozási lehetőséget kínál a vállalkozó kedvű fotósoknak: a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége (CIOFF Hungary) által meghirdetett pályázatra augusztus 31-ig magyarországi népművészeti fesztiválokon, rendezvényeken készült fotókat vár.

A CIOFF Hungary több témában is várja a pályamunkákat: jelentkezni lehet népviseletben készült portrékkal, előadás közben elkattintott akciófotókkal, valamint a fesztiváléletet, a táncházi mulatságokat és egyéb közösségi programokat megörökítő fényképekkel is. És ezzel még nincs vége a lehetőségeknek: azok a művészek is bátran vegyék elő a fényképezőgépüket, akik a népművészeti vásárok hangulatát szeretnék továbbadni az utókornak. Ha van olyan fotóművész, akinek mindegyik téma kedves, nem kell kényszerűen szortíroznia kedvenc munkái között, hiszen kategóriánként három, Magyarországon készült fotóval lehet nevezni. 

A pályázni kívánóknak nem kell hosszantartó és bonyolult procedúrától tartaniuk: miután regisztráltak, a fotóikat a www.kulturpart.hu/fotofesztival oldalra kell feltölteniük. A fotókhoz pedig csak egy kitöltött nevezési lapot kell mellékelni, amelyen a készítő nevét, az évszámot és a megörökített esemény nevét szükséges feltüntetni. A pályázók címet is adhatnak képeiknek. 

A pályamunkák felhasználási joga a CIOFF-ot illeti, de megjelenés esetén a képek mellett feltüntetésre kerül a szerző neve és országa is. A nyertes fotók pedig biztosan széleskörű publicitást kapnak, hiszen megjelennek a CIOFF és partnerei 2011-2012-es reklámanyagaiban, a Fesztiválhoz kapcsolódó kiállításon, valamint a CIOFF és a KultúrPart honlapján.

Bővebb információ: KultúrPart.hu

XXVI. Tiszakécskei Citeratábor - 2010. július 25 - július 30.

Kedves Citerások és leendő citerások!

Idén, is megrendezzük hagyományos citeratáborunkat Tiszakécskén!

Várunk minden citera iránt érdeklődő és a citerával most ismerkedő zenebarátot!

A tábor ideje: 2010. július 25 - július 30.

Helye: Tiszakécske, Móricz Zsigmond Kollégium

Elhelyezés: 3-4 ágyas szobákban

(Csoportoknak lehetőség van nagyobb létszámú szobát foglalni!)

Részvételi díj: 14 éves korig: 25,500 Ft/fő

14 év felett: 26,500 Ft/fő

A részvételi díj tartalmazza tábor ideje alatt a szállás, az oktatás, a napi háromszori étkezés és az esti foglalkozások, előadások költségét!

A tábor célja: A Tisza ’83 Citeratábor változatlanul magas színvonalon próbál eleget tenni a citerát kedvelő és természetesen a hangszerrel most ismerkedő leendő citerások szakmai továbbképzésének.

A Tisza ’83 Citeratáborban egyenlőre csak citerát oktatunk, melynek eredményeképpen lehetőség nyílik a hangszer minél alaposabb megismerésére és a már meglévő technikai tudás továbbfejlesztésére. Azonban lehetőség van egyéb népi hangszerek megismerésére is képzésünkön. A tábor lehetőséget nyújt mindenkinek arra, hogy a már meglévő tudását megfelelő módon fejlessze.

Természetesen indítunk kezdő csoportokat is, ahol gyakorlott pedagógusok, citeraoktatók ismertetik meg a citerázás alapjait.

Az oktatás csoportokban történik – kezdők esetén kis létszámú csoportok -, melyekbe az első este előzetes egyeztetés és meghallgatás után kerülnek a táborozók. Minden leendő táborozó eldöntheti melyik a számára megfelelő szakmai szint, s ez alapján kerül az adott tanulócsoportba.

A tábor ideje alatt állandó orvosi ügyelet van a helyi Egészségügyi Központban. Lehetőség van strandolásra a gyógyvizes termálfürdőben, illetve a tiszai szabad strandon.

Esténként szakemberek irányításával kézműves foglalkozásokat tartunk, melyek ingyenesen látogathatók. Minden este közös citerás táncház lesz! Lehetőség van különböző szabadidős tevékenységekre is (hajókirándulás a Tiszán, sportolás).

A tábor utolsó napján, július 31-én este gálaműsort rendezünk, melyen a táborban tanultakat mutatják be táborozóink. Az előadásra várjuk a hozzátartozókat, barátokat, zenésztársakat is!

A gálaműsor után lehetőség van szállást foglalni, melyről érdeklődni a szervezőknél lehet.

A tábor vezetője: Szőke Péter (a tiszakécskei Tisza ’83 Citerazenekar alapító tagja, vezetője, a népművészet ifjú mestere)

A tábor oktatói: Balogh László, Bódi György, Dobossy Éva, Juhász Kitti, Kovács László, Morvay Katalin, Nagy Vivien, Szabó Ferenc, Szőke Péter

Szeretettel várunk mindenkit 2010 nyarán is a hagyományos,

XXVI. Tiszakécskei Citeratáborban!

Részletes információ: Szőke Péter (06-70-372-10-22)

E-mail: tisza83@gmail.com

Részletes program és az előadók neve kb. 2 hét múlva itt a blogon olvasható lesz!

XVI. Nemzetközi Katona- és Bordal Fesztivál Abasár 2010. május 15. - 16.

Április 2-án lett volna 88 éves Fodor Sándor "Neti" - Az egyik legnagyobb kalotaszegi prímás

„Csak nem tudják ezt muzsikálni, csak én, senki a világon…

Me azok, akik muzsikálták, azok kihaltak.”

(Fodor Sándor Netti)

2004. október 22-én, péntek kora délután a kisbácsi temetőbe tartó, több száz fős gyászmenetben felötlött emlékezetemben egy 1995 novemberében, a mérai Berki Ferenc Árus cigánymuzsikus temetésén Netti Sanyi bácsi szájából elhangzott kérdés: „Engem ki fog kikísérni, ha mindegyikünk elmegy?” Elnézve, de főleg hallgatva a halottaskocsit kísérő, kolozsvári vendéglőkben muzsikáló cigányzenészeket, rádöbbenthettem a kérdés jogosságára: a hagyományos kalotaszegi hangszeres népzene utolsó nagy prímását a saját mércéjével mérve már nem volt ki kikísérje a temetőbe…

Fodor Sándor Netti 1922. április 2-án született a Kolozs megyei Gyaluban, cigánymuzsikus családban. Édesapja Zágor (vagy Zágos) Mácsuj Samu prímás volt, a szintén zenészcsaládból származó, szucsági születésű édesanyját Fodor Nettinek hívták. Mivel szülei igen hamar elváltak – hivatalosan nem is voltak összeházasodva –, Fodor Sándor egészen kicsi gyerekként Szucságba került, az édesanyja családjához, így örökölve a családnevet, majd később – ragadványnévként – édesanyja keresztnevét. Egyes lejegyzésekben ragadványnevét rövid t-vel írják (Neti), valószínűleg a név eseti kiejtése miatt.

Hegedűt először hatéves korában adtak a kezébe, amikor az anyai nagyapja, a brácsás Fodor János elkezdett vele foglalkozni, de kisgyerek korában az is édesapjától tanult muzsikálni. Minderre így emlékezett vissza Kisbácsban, 2000. december 18-án: „(Ki tanította, ki volt az első, akitől tanult?) A… nagytatámmal. (A brácsás nagytata?) Igen. ő… (S oda nyomta a hangszert a kezébe…) Ide, na muzsikálj, s miko nem muzsikáltam úgy… vette a csupor vizet, és leöntött. »Te!« S akko úgy ni megszeppentem, tudod me… (nevet) észrevettem. »Vigyázz te, mi csinálsz, te, me…« S úgy, úgy… De, na osztán mondjam el neked, hogy ez a nagytatám (Igen?) és a nagymamámnál votam, de jött apám. Me Szucság és Gyalu ottan a keresztül… (a hegyen keresztül) Keresztül kell menni a hegyen, és má ott van Gyalu. Jött, még sokszor is jött muzsikálni, fogadták a szucságiak és muzsikált, s miko vége vót a muzsikálásnak, vagy miko nem is muzsikált, jött utánam, s vitt. Szeretett apám éngemet, szeretett. Má kilenc éves vótam, má akko tudtam úgy egypár csárdást muzsikálni.”

Kilenc évesen „már tudott egy pár csárdást muzsikálni”, tizenkét éves korában már muzsikált a „kicsi táncba”, meg az ünnepeken. Első – s egész életében egyik kedvenc – brácsása a szintén gyalui születésű, de kolozsi származású Sztojka János volt, kisbőgőn pedig a szucsági Antal Lajos kísérte. Közben az édesanyja férjhez ment Magyargyerőmonostorra egy brácsáshoz, így „zenei tanulmányait” Felszegen folytatta, ahol a lehető legjobb kezekbe került: egy másik brácsás nagybátyja, Bunyi József, tagja volt a kor egyik leghíresebb kalotaszegi prímás, a bánffyhunyadi, Balkezes id. Varga Ferenc Csipás zenekarának. Az öreg Csipás, megismervén brácsása tehetséges unokaöccsét, tanítványának fogadta, és együtt tanította a vele egykorú nagyobbik fiával, ifj. Varga Ferenccel. (A közös tanulás és barátság eredményeképpen a két fiatal cigányprímás a következő évtizedekben sokat és szívesen muzsikált együtt.)

A második bécsi döntés Magyargyerőmonostort Romániának hagyta, ezért az ifjú Fodor Sándor a háborús katonai szolgálat elől visszaszökött Szucságba, amelyik akkor Magyarországhoz tartozott: „me má miko béjöttek a magyarok, én ott túl votam, akko má kellett vona, hogy menjek katonának a rományoknál, bé is vótam sorozva, hogy menjek a katonának, hogy legyek ott katona, és akko az én mostohaapám o(ly)an koncséntrált vót, hogy is mondjam. Be vót vive katonának. És akko há hazajött… három, négy nap rá, és akko azt mondta na, mi itt, itt vagyunk az egészen. Itt van mostohaapád, Jani bátyád, és… itt vagy te is, mos(t) megyünk keresztül. Megyünk haza. Megyünk, me Szucságba van nekünk lakásunk is, megyünk Szucságba. És ott átjöttünk. Átszöktük a határt, de a granicserek úgy votak az őrök nagyon üsmertek, me én muzsikáltam nekik, jártak a házunkhoz! (Nevet.) Üsmertek, ők segítettek, hogy a cucunkat áthozzuk.”

A háború végén, a visszavonuló magyar csapatokkal megjárta a mai Magyarország területét is. 1945-ben tért vissza Szucságba, ahol megismerte és elvette első feleségét, a szucsági román disznópásztor leányát. Egy ideig fűtőként dolgozott a Kolozsvár határában levő kardosi kőtörő malomban, viszont a munkahelyén elsősorban a vállalat népi zenekarának tagjaként működött: „Én ott vótam füttő! Ott vótam fütő és… azér… tettek éngemet, de nem vótam meg lekalifákálva (szakképesítve), csak tettek ulyan könnyű szolgálatra, hogy tudjak muzsikálni. Nem tettek nehéz munkára.”

1960-ban, miután elvált, Egeresgyártelepre költözött, itt ismerkedett meg második feleségével, és itt született egyetlen fia is, ifj. Fodor Sándor Netti, akiből szintén prímást nevelt. Folyamatos költözködéseinek 1977-ben lett vége, amikor sikerült Kisbács központjában házat vásárolnia és családjával odaköltöznie. Ezekben az években teljesedett ki prímásként hírneve, s noha saját, családban szerveződő zenekara sohasem volt, több bandának lett állandó tagja. Sokat muzsikált együtt a bogártelki Czilikákkal és a mérai Árusokkal.

Fodor Sándor Netti mozgalmas cigánymuzsikus életpályáját meghatározta pályatársaihoz mérten kivételesen hosszú élete és nagyfokú fizikai és szellemi mobilitása. Abban a korszakban született és nevelkedett, amikor a hagyományos hangszeres népzene még virágkorát élte, abban a korszakban volt érett felnőtt, amikor ezt a tanult tudását kamatoztathatta, de – mivel egy jó cigánymuzsikus szűkebb-tágabb, különböző etnikumú közössége zenei igényének teljes körű kielégítésére törekszik – felvállalta az újabb divathullámokat is, és végül abban a korszakban öregedett meg, amikor az új zenei ízlésvilág gyökeresen átalakította Kalotaszeg zenei kultúráját. Élete egyik nagy, többször emlegetett fájdalma, hogy tanúja volt zenésztársadalma, generációja kihalásának, tudatában volt annak, hogy ő az utolsó. Ugyanakkor szakmailag és emberileg sikeres és kiteljesedett életet mondhatott a magáénak, intelligens emberként mindig is jól kezelte anyagi helyzetét – pályatársai többségétől eltérően. Csodálták virtuóz és tiszta hegedűjátékát, szinte kimeríthetetlen zenei repertoárját, szerették szolgálatkész, közvetlen és humoros modorát, nyitott életvitelét, így mindig sikerült kivívnia közönsége tetszését és tiszteletét.

A hagyományos kalotaszegi cigányzenész életmódot élő Fodor Sándor, az amúgy is nagyfokú társadalmi mobilitásáról ismert vidék legmobilisabb személyei közé tartozott. Nagyfokú mobilitása az állandó újítás irányába a mindennapi életben is kimutatható: például neki volt először Szucságban motorbiciklije és tévékészüléke.

Muzsikált Kalotaszeg szinte valamennyi településén (még a havasi mócoknak is), majd az 1980-as évektől, a táncházmozgalom sztár-adatközlőjeként megfordult erdélyi és magyarországi táncházakban, néptánctáborokban, de járt Nyugat-Európa több államában, illetve többször az Amerikai Egyesült Államokban. Maga sem tudta felsorolni, hogy hány zenésszel muzsikált együtt, hegedűjátékát hatalmas mennyiségű gyűjtés, több kiadott hanglemez és filmfelvétel őrzi. 1998-ban a Magyar Kulturális Örökség Minisztere a Népművészet Mestere címmel tüntette ki. És mindezen szakmai siker és anyagi megbecsülés ellenére egyforma lelkesedéssel és kedvvel tudott muzsikálni a New York-i Metropolitanben, a bodonkúti vagy a szucsági bálban, az inaktelki vagy a mérai lakodalomban, a budapesti vagy a kolozsvári táncházban. Értelmes ember lévén érezte a különbséget a helyszín és a közönség viszonylatában, viszont az igazi nagy muzsikusokhoz méltóan sohasem tett különbséget a zenei előadásmódban.

Élete utolsó évtizedeiben tanítványok százaival foglalkozott, a maga egyszerű, de szívből jövő pedagógiai módszertanával: kivel saját otthonában, kivel a különböző tánceseményeken, táborokban, kivel az együttmuzsikálás folyamatában.

Ahogy öregedett, szokásává vált egy-egy táncrend behúzása után elkiáltani magát: „Száz évig!” Közel volt… Nyugodj békében, Sanyi bácsi!

 - Könczei Csongor/muvelodes.ro - 

Palatkai vagy kalotaszegi - A magyar kultúrának nagyon rossz a reklámja

Minél több tájegység zenéjét minél eredetibb formában eljátszani – ez lehetne a mottója annak az új zenekarnak, amelynek célja a magyar zenei hagyomány újraélesztése. Kalász Mátéval beszélgettünk. 

Korábbról már ismerték egymást, mély emberi kapcsolat alakult ki közöttük, és mindannyian zenéltek – ennyi épp elég is volt ahhoz, hogy zenekart alapítsanak. Kalász Máté hegedűs, Kovács Márton hegedűs, Kerékgyártó Gergely brácsás és Danhauser Máté nagybőgős tavaly augusztusban álltak össze, s azóta a táncházakat éltetik muzsikájukkal. Kalász Máté zenekarvezető elmondta, leginkább a mezőségi zene áll közel a szívükhöz, azon belül talán a magyarpalatkai és a füzesi. „Arra törekszünk, hogy minél több tájegység zenéjét minél eredetibb formában játsszuk el. Emellett szeretjük a kalotaszegit, a csávást és a lapádit. Ez utóbbit azért is, mert sokszor részt vettem a lapádi táborban, ahol kötelezően elsajátítottam ezt a muzsikát.” A hegedűs szerint a népzenészek mindegyikét megmagyarázhatatlan érzés köti a műfajhoz. „Körülbelül öt éve láttam először a Magyarpalatkai zenekart élőben. Pesti gyerekként tátott szájjal bámultam, amit csináltak, egyszerűen megbabonázott az egész. Ez a furcsa érzés azóta is bennem van, és szerintem bennem is marad” – magyarázta e különös viszonyt a zenekarvezető. Megjegyezte: a népzene szeretete nem ennyire új, hiszen az óbudai népzenei iskolában már tanult hegedülni, ám gyerekként még nem igazán fogta fel, miről szól ez a muzsika. A zenekar mind a négy tagja járt zeneiskolába. Más irányból jöttek, ennek ellenére mégis szót értenek, fűzte hozzá Kalász. Sokan úgy tartják, hogy a magyar népzene mai helyzetén a nemrég elindult népzenei tanszak sem változtat túl sokat. Kalász szerint Magyarországon igenis szükség van az ilyen kezdeményezésekre, így ugyanis az ember a saját (zenei) kultúrájáról tudhat meg többet. A zenekar másik hegedűse, Kovács Márton harmadéves a tanszakon, s bár abban nem volt szerencséje, hogy az első, mondhatni, „kísérleti” évfolyamban indult, igen jó tapasztalatai vannak. Kalász úgy véli, kétségtelen, hogy egyre többen veszik fel a kapcsolatot a népzenével. „Kicsit furcsa is, hogy Budapesten falusi zenét játszunk, a táncosok pedig vidéki emberek táncát mutatják be a fővárosi gyerekeknek. A lényeg, hogy nekünk azokat a gondolatokat kell megragadnunk, amelyek e zenék születésekor is jelen lehettek” – tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy ezek a gondolatok a rágógumipopon nevelkedett nemzedékhez is könnyen eljutnak-e, jók a tapasztalataik – mondta a zenekarvezető. Rengeteg visszajelzést kapnak olyan fiataloktól is, akik nem feltétlenül hallgatnak népzenét, ám az koncerteken rájönnek, hogy ez a zene szép, és nagy erővel bír. A hegedűs szerint szükség van a világzenére is, mivel sokakhoz így könnyebb eljuttatni a népzenét. Igaz, ezt az utat ő maga soha nem választaná. Tény, hogy a zenekarról egyelőre nem sokat hallani, Kalász Máté azonban elárulta, hogy tervezik egy honlap létrehozását és egy CD elkészítését is. Ezek nélkül ma nem sokra megy egy zenekar, főleg, ha egy népzenei bandáról van szó. „Sajnos a magyar kultúrának nagyon rossz a reklámja. Sokan azt hiszik, hogy az egyet jobbra, egyet balra csárdáson és az Az a szépen kívül mással nem is jellemezhető, pedig ennél egy sokkal mélyebb és őszintébb kultúráról van szó” – tette hozzá. 

forrás : Ménes Márta/Magyar Hírlap

Budapest Folk Fest 2010. május 11. - 2010. május 15.

Budapest Folk Fest 2010 

Május 11. kedd

11,00 Kiss Ferenc népzenei hangszergyűjteménye – Állandó kiállítás megnyitója

12,00-16,00 Utcai felvezető koncertek a XI. kerületben:

Buda Folk Band - Kelenföldi pályaudvar; Agostones - Tranzit Art Cafe; Szászcsávási zenekar – Fehérvárúti piac 

20,00 - Csík Zenekar Szívest örömest CD/DVD-bemutató koncert. km: Kiss Tibi és Presser Gábor

22,30 Táncház a Szeret zenekarral (Helyszín: Fonó)

Belépő ár: elővételben: 3900 Ft, Május 1-től: 4900 Ft, Koncert napján, a helyszínen: 5500 Ft www.jegy.hu

Május 12. szerda

20,00 – Koncertek, táncház: Fonó Zenekar, a Fanfara Complexa, Szászcsávási Zenekar (Ro)

(Helyszín: Fonó)

Belépő ár: 1000.-Ft

Május 13. csütörtök

20,00 - Koncertek: Palya Bea és Szokolay Dongó, 21,15 - Braca Teofilovici (Szerbia), Vendég Palya Bea, 22,30 - Tcha Limberger (Belgium), Táncház: Buda Folk Band (Helyszín: Fonó)

Belépő ár: élővétel: 2000.-Ft, koncert napján: 2500.-Ft, diák: 1000.-Ft

Május 14. péntek

20,00 - Koncertek: Poros Zenekar, 21,00 - Borbély Mihály & Farkas Zoltán \"Batyu\", 21,30 - Ravnica - Bunyevác tamburások (Szabadka), 22,30 - Dikanda (Pl), , 

Táncház: Poros Zenekar és Ravnica (Helyszín: Fonó)

Belépő ár: élővétel: 2000.-Ft, koncert napján: 2500.-Ft, diák: 1000.-Ft

Május 15. szombat

15, 00 Fonó zenekar hangszerbemutató gyerek koncertje és táncháza - ingyenes

(Helyszín: Millenáris Teátrum bejárata)

20,00 Lajkó Félix & Huun Huur Tu (Tuva) közös koncertje

(Helyszín: Millenáris Teátrum)

Jegyár elővételben, május 1-ig 5500 Ft, május 14-ig 6500 Ft, a koncertnap 7500 Ft. www.jegy.hu

/a koncertre váltott jegy egyben érvényes a Fesztivál záró népzenész bálra a Fonóba./

20,00 Fesztivál záró népzenész bál - házigazda: Fondor zenekar

(Helyszín: Fonó)

Belépő ára a Népzenész bálra: 500.-Ft

III. Tisza’ 83 Népzenei Találkozó - Még mindig lehet jelentkezni!

III. Tisza’ 83 Népzenei Találkozó - 2010. május 29. szombat 14.óra

Tisztelt Citerazenekarok, Népdalkörök, Szólisták!

Az idén már harmadik alkalommal rendezzük meg Tiszakécskén a hagyományos Tisza’83 Népzenei találkozót, melyre szeretettel várjuk az ország citerazenekarait, népdalköreit és szólistáit, akik szeretnék megmutatni tudásukat.

A találkozó fő célja, hogy a nyári citerás táborunk hangulatát kicsit visszahozzuk, megismertessük és a tavaszi feltöltődést elősegítve zenei élménnyel és nem utolsó sorban baráti beszélgetéssel, élmények megosztásával kezdjük a nyárra való felkészülést.

Helyszín:

Arany János Művelődési Központ – 6060 Tiszakécske, Béke u.

Minden résztvevőnek 8 perc áll rendelkezésére, hogy a szakmai zsűri előtt bemutassa tudását.

A zsűri értékelése alapján az alábbi elismerések érhetők el:

Kiemelt Nívódíj, Nívódíj, Kiváló, Tisza’ 83 Citeraegyesület Különdíj

Az elismerések kihirdetése után a zsűri szakmai értékelést tart.

A zsűri tagjai:

Molnár Boglárka - népzenész, ének-zene tanár
Kovács László - népzenész, a népművészet ifjú mestere

Bíró István - népzenész, a Nyíregyházi Főiskola népzene tanszékének tanára

Program:

13ºº-tól gyülekező, a próbatermek elfoglalása, felkészülés (Helyszín: Arany J. Művelődési Központ)
14ºº - bemutatkozások (H.: Arany J. Művelődési Központ)
18ºº - elismerések átadása (H.: Arany J. Művelődési Központ)
19ºº - szakmai értékelés (H.: Móricz Zsigmond Kollégium)

20³º - A 26. Tiszakécskei Citeratábor Ismertetése (H.: Móricz Zsigmond Kollégium)
20⁴⁵ - vacsora (Helyszín: Móricz Zsigmond Kollégium)
A vacsora után pedig citerás táncház!!!!!

A szakmai értékelés és a vacsora a táboraink helyszínén, azaz a Móricz Zsigmond Kollégiumban lesz megrendezve. Vacsorát 700 Ft/fő ellenében tudunk biztosítani. Akik itt szeretnének aludni – jelezték, többen vannak – azoknak 1.550 Ft/fő áron tudunk szállást biztosítani szintén a kollégium épületében.

A jelentkezési szándékokat vacsora és szállás igény megjelöléssel a tisza83@gmail.com e-mail címre kérjük!

Érdeklődni lehet: 06/70/372-10-22 – es telefonszámon Szőke Péternél

XX. Csángó Fesztivál 2010. augusztus 3-8.

Csángó Fesztivál a Jászok fővárosában, Jászberényben

Programkínálat: 

• 
  
  Folklórműsorok,
• 
  
  népzenei koncertek,
• 
  
  szentmise, folkmise,
• 
  
  kézműves bemutatók,
• 
  
  nemzetek népzenéje és tánca,
• 
  
  nemzetközi és magyar táncházak, tánctanítások,
• 
  
  „Aprók tere” – gyerekprogramok, népi gyerekjátékok,
• 
  
  Jász-Nagykun-Szolnok megyei néptánccsoportok bemutatója,
• 
  
  Jász - Ijász Hagyományőrző Csapat bemutatói gazdagítja rendezvényünket.

XIX. Csángó Fesztivál

Európai Kisebbségek Folklór Fesztiválja és Kézműves Vásár

2009. augusztus 7-9.

A XIX. Csángó Fesztivál védnökei:

Szabó Vilmos - a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának államtitkára

Németh Zsolt - a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke 

Augusztus 7. (péntek)
	Kézműves Vásár	Margit-sziget
	Jász Íjász Hagyományőrző csapat bemutatói	Margit-sziget külső területe
16.00 – 18.30	„TÉRZENE” – külföldi zenekarok, Zagyva Banda és az erdélyi csíkcsobotfalvi Antal Banda koncertje	Város főtere
16.00 –	Moldvai, Gyimesi hagyományőrzők műsora	PORT.hu színpad
17.00 –	Szeres zenekar koncertje	PORT.hu színpad
18.00 –	Szászcsávási zenekar koncertje	PORT.hu színpad
19.00 –	Árgyélus zenekar koncertje	PORT.hu színpad
19.30 – 22.30	NYITÓGÁLA – Gálaműsor I. 1. rész „EGY ASSZONY” – a Jászság Népi Együttes műsora 2. rész PALYA BEA koncert 3. rész „SZÍNES VILÁG” a külföldi együttesek közreműködésével Venezuela, Görögország, Szlovénia, Franciaország (Bretagne)	Belvárosi Általános Iskola Sportcsarnoka Jászberény, Bercsényi út 11. Elővételben: 1.800.- Ft Helyszínen: 2.300.- Ft
20.00 –	Antal Banda és a csíkcsobotfalvi hagyományőrzők	PORT.hu színpad
21.00 –	Csángó Táncház – moldvai és gyimesi csángó táncház	Margit-sziget
21.00 – 23.00 –	Magyar táncház és tánctanítás BaHorKa koncertje	Jászberény, Víz u. 1. Belépő: 1.500.- Ft
	Augusztus 8. (szombat)
10.00 – 11.00	Folkmise, szentmise	Római Katolikus Főtemplom
	Kézműves Vásár	Margit-sziget
	Jász Íjász Hagyományőrző csapat bemutatói	Margit-sziget külső területe
10.00 – 17.00	„Aprók tere” - gyerekprogramok, népi gyerekjátékok	Margit-sziget
14.00 – 16.30	III. Magyar - Magyar Konferencia Téma: a felcsiki székelység múltja, jelene, jövője	Déryné Művelőséi Központ Díszterme
14.00 –	Népzenei koncert	PORT.hu színpad
15.00 –	Külföldi együttesek műsora	PORT.hu színpad
16.00 –	Lehel Huszárkórus	PORT.hu színpad
15.30 – 17.00	Jász – Nagykun Szolnok Megye néptáncegyütteseinek műsora	Város főtere
17.00 –	Árgyélus zenekar	Város főtere
16.45 –	Garagulya Gólyalábas kompánia	PORT.hu színpad
17.30–19.30	TÁNCFORGATAG – felvonulásközel 500 fő részvételével Indulás a Klapka György Szakközép- és Szakiskola elől	Város főtere
18.00 –	Horz Banda koncertje	PORT.hu színpad
19.00 –	BERKA Együttes koncertje	PORT.hu színpad
20.00 -	Népzenei koncert	PORT.hu színpad
20.30 –23.00	Gálaműsor II. „CSÁNGÓ KÉPEK” - a moldvaiak, gyimesiek gálaműsora „ÉRTÉKEINK” - az erdélyi hagyományőrzők gálaműsora	Belvárosi Általános Iskola Sportcsarnoka Jászberény, Bercsényi út 11. Helyszínen: 1.000.- Ft
21.00 – 23.00 –	Nemzetközi táncház és tánctanítás Szászcsávási zenekar koncertje	Jászberény, Víz u. 1. Belépő: 1.500.- Ft
	Augusztus 9. (vasárnap)
	Kézműves Vásár	Margit-sziget
	Jász Íjász Hagyományőrző csapat bemutatói	Margit-sziget külső területe
10.00 – 17.00	„Aprók tere” - gyerekprogramok, népi gyerekjátékok	Margit-sziget
14.00 –	„Jászsági viseletek, dalok, táncok”	PORT.hu színpad
14.45 -	„Híres Betyárok”	PORT.hu színpad
15.30 –	Erdélyi Hagyományőrzők műsora	PORT.hu színpad
15.30 –	Népzenei koncert - Jártató zenekar	Város Főtere
16.45 –	Külföldi együttesek műsora	PORT.hu színpad
16.30 – 18.45	Viganó Alapfokú Művészetoktatási Intézménynövendékeinek műsora	Város Főtere
18.30 –	Népzenei koncert	PORT.hu színpad
19.00 -	CimbaliBand koncertje	Város Főtere
20.00 – 22.30 -	„Viszontlátásra Jászberény” - Gálaműsor III.– az erdélyi hagyományőrzők, a külföldi együttesek, népzenei együttesek, és a Jászság Népi Együttes közreműködésével Tűzijáték	Város Főtere

Az árral megjelölteken kívül minden programunkra ingyenes a belépés.

A PORT.hu színpad a Margit-sigeten felállított színpad.

A műsorváltozás joga fenntartva!

Bővebb információ : www.csangofesztival.hu