Így szavaztok ti...

A legutóbbi szavazáson azt kérdeztük tőletek, hogy milyen tájegység dalaiből tanultnátaok a legszívesebben!

Az eredmény:

1. Kalotaszeg

2. Szatmár

3. Moldva/Gyimes illetve Dunántúl

"Többen vagyunk, mint valaha"

Magyarország kezdi elveszíteni nagyhatalmi szerepét a népművészetben. Ezt megakadályozandó kétnapos konferenciát tartottak a táncháztalálkozó keretein belül a hétvégén, ahol azt is megvitatták, hogyan lehet több kormányzati támogatást szerezni, és mivel lehet jobban felkelteni a média érdeklődését a hagyományápolás iránt. 

Még hetekkel a megrendezés előtt is bizonytalan volt, hogy az 1982 óta minden évben a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megtartott Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár zökkenőmentesen lebonyolítható - a rendezvény ugyanis a korábbi évekkel ellentétben nem kapta meg kedvezményesen a Papp László Budapest Sportarénát. 

A programokat szervező nyolcvan-száz ember, a közreműködőként részt vevő háromezer fellépő, táncos, zenész, művészeti iskolás, kézműves, vásározó és 15-20 ezres vendégsereg megnyugodhatott: volt táncháztalálkozó március 26-28. között. 

A sportcsarnokot évente húsz napra kedvezményesen kell állami esemény céljára átadni, s eddig a táncháztalálkozó ilyen kiemelt rendezvénynek minősült. Ám idén hiába volt a pályázat - a kérelmet a sportért is felelős Önkormányzati Minisztérium elutasította (miközben a futsal-Eb selejtezőjére 11 napot is biztosított). 

Nyolc szűk esztendő 

A döntés nehéz helyzetbe hozta a szervezőket. Honnan teremtsenek elő az egyébként is nehéz helyzetben lévő népművészeti egyesületek bérleti díjra húszmillió forintot, s egyéb költségekre további hétmilliót? 

Az önkormányzati tárca vezetője, amikor észlelte a bajt, személyes keretéből biztosított tízmilliót, de a szervezőknek így is sok álmatlan éjszakát okozott a többi pénz előteremtése. Még egy héttel a rendezvény előtt is várták a kulturális miniszter válaszát, hogy ő is hozzá tud-e járulni a költségekhez. 

Ha nem, néhány vidéki táncegyüttes buszköltségét nem lesz miből kifizetni. "Élet-halál harcot vívunk, s ennek nem sok köze van a válsághoz" - ecseteli a helyzetet Berán István, a találkozót évtizedek óta szervező Táncház Egyesület ügyvezetője. 

"Miközben most zajlik a táncház mint módszer felterjesztése az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára" - teszi hozzá, érzékeltetve az ellentmondást. 

A néptáncosoknak nem ez az egyetlen sérelmük az elmúlt nyolc szűk esztendőből. Folyamatosan csökkennek a támogatások és a pályázati lehetőségek, s ha mégis van állami pénz, akkor az elszámolás iszonyú bürokráciával jár. 

A művészeti iskolákban pedig olyan alacsony szintre vitték le az állami normatív hozzájárulást, hogy több intézmény kénytelen bezárni kapuit. 

"Többen vagyunk, mint valaha" 

A táncosok tapasztalata szerint a jelenlegi kulturális kormányzat a népi kultúrának ezt az elemét nem értékeli a helyén és nem támogatja megfelelően. Nem így van ez a szomszédos országokban. A Hagyományok Házának főigazgatója, Kelemen László szerint hozzánk képest irigylésre méltó a helyzet például Romániában. 

Ott minden megyeszékhelyen van legalább egy félprofesszionális táncegyüttes, a táncosok fizetést kapnak a munkájukért. "Nagyon jól csinálják a románok, a nemzeti tudat és érzület építésére használják a táncokat és a dalokat" - fogalmaz. 

Így az a furcsa helyzet áll elő, hogy Romániában több hivatásos magyar táncegyüttes működik, mint határainkon belül. Ott Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen is főállásban ápolják a táncosok a magyar hagyományokat, miközben idehaza csupán három társulatot illet meg ez a lehetőség: a Magyar Állami Népi Együttest, a Duna Művészegyüttest és a Honvéd Táncszínházat. 

Mindemellett keleti szomszédunknál két-három tévécsatornán is 24 órában fut a román népi vagy népies zene. Szlovákiában is jobb a helyzet. "Néhány éve voltunk a vychodnai fesztiválon. A rossz idő ellenére tízezer néző jött el, s úgy ünnepeltek minket, mintha egy rockkoncerten lettünk volna. 

A fesztivált egy kereskedelmi tévé élőben közvetítette" - meséli Demarcsek György, a Nyírség Táncegyüttes vezetője, a Magyar Táncművészeti Főiskola nyíregyházi kihelyezett képzésének vezetője. 

Számára azért volt szokatlan ez, mert nálunk a kereskedelmi média nem vesz tudomást a folklór létezéséről, ezeken az adókon a népművészet - kevés kivétellel - csak az alpári és trágár humor szintjén jelenik meg. 

De kit érdekel ma a magyar néptánc? Meglehetősen sok embert. Tavaly a XXVIII. táncháztalálkozó 17 ezer fizetős vendéget vonzott - noha a kormányzati politika és a média érdektelensége miatt nincs olyan státusa a rendezvénynek, mint a filmszemlének vagy a színházi találkozóknak. 

"Sokszor eltemették már a táncházmozgalmat, pedig jóval többen vagyunk, mint valaha, jönnek az újabb és újabb nemzedékek" - mondja Kelemen László. 

Kérésünkre Demarcsek György kiszámolja, hányan táncolnak Magyarországon: 50 ezer gyerek az alapfokú művészeti oktatási intézményekben, közel tízezren a felnőtt táncegyüttesekben, s ott vannak még a hagyományőrző együttesek, amelyek a saját településük szokásait őrzik - összesen mintegy százezer ember. 

A népi kultúra iránti fokozott érdeklődést mutatja, hogy a Hagyományok Házában minden népművészeti vagy népi kézműves tanfolyamon túljelentkezés van - az elvonásokban toplistás intézményben csak pénzhiány miatt nem indítanak újabb akkreditált képzéseket. 

Növekszik az a szülői réteg is, amely nem szakkörökre, hanem néptáncra szeretné beíratni gyerekeit. Ezért is sajnálatos, hogy a művészeti iskolák egy része a normatív támogatás csökkentése miatt kénytelen bezárni. 

Ha nem érkezik meg a gyors segítség, valószínűleg ilyen sorsra jut a tatai Kenderke Alapfokú Művészeti Iskola is. Kun Katalin igazgató szerint nem lehet átvészelni a pénz ilyen mértékű csökkentését. 

Pedig a táncoktatás a legösszetettebb képzési forma, fejleszti a tanulási képességeket, esztétikus mozgásra tanít, néprajzi ismereteket nyújt, zenei képességeket fejleszt, színpadjártasságra, színházi kultúrára okít, kultúrafogyasztókká neveli a gyermekeket. 

"Dől mindenkiből a segélykiáltás. Kétségbe vagyunk esve. Még élő néptánchagyományunk van, meg kellene őrizni. A környező országokban szeretettel veszik körül azokat, akik a nemzeti kultúrájukat ápolják. Európa példaértékűnek tekinti a magyar művészetoktatást, amit itthon leépítenek, elsorvasztanak" - panaszolja Kun Katalin. 

Nagyhatalmi szerepben 

A népművészet háttérbe szorításával egyidejűleg a nemzetközi porondon is pozíciót veszít Magyarország - állítja Diószegi László koreográfus, a Martin György Néptáncszövetség elnöke. 

Népművészeti nagyhatalom volt Magyar ország, a táncházmozgalom kibontakozása óta különösen, de az utóbbi időben számos európai térség jobb programokkal jelentkezett, főként Skandinávia, a Baltikum, de néhány közép-európai ország is. 

"A táncházmozgalom elképesztő újdonság volt. A kora középkortól a XX. századig fennmaradt paraszti kultúra eredményeit átültettük városi közegbe. Ezt addig sehol a világon nem sikerült megvalósítani, főleg nem Nyugat-Európában, ahol ez a kultúra a hagyományos életmód eltűnésével levéltári dokumentummá vált" - ecseteli Diószegi. 

Ezért szerinte a táncház messze több volt, mint divat: jelentős filozófiai tartalmú értékmegőrző és értékteremtő mozgalom. Mára viszont Magyarország elherdálta helyzeti előnyét, mert Európa bizonyos régióiban jelentősebb eredményeket kezdenek elérni. 

Ott ugyanis felismerték a népi kultúra közösségteremtő erejét, s szerepét a nemzeti identitás kialakulásában, ezért jóval több az állami támogatás, és a média érdeklődése is nagyobb. 

Lesz-e támogatás? 

A népi kultúra, a hagyományok ápolói, a népművészeti szövetségek úgy döntöttek, ezt nem nézik tétlenül. A Martin György Néptáncszövetség, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, a Táncház Egyesület, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza már tavaly ősszel létrehozták a Magyar Népművészeti Tanácsot (Manéta). 

Ez a szervezet az MTA Néprajzi Kutatóintézetével nemzetközi konferenciát tartott a hétvégén a táncháztalálkozó keretein belül. Ilyen negyven éve nem volt Magyarországon. A tanácskozáson megvitatják a hagyományőrzéssel, a népi kultúra értékeinek védelmével kapcsolatos kérdéseket. 

Több mint ötven felszólaló, köztük Halmos Béla, Sebő Ferenc, Borbély Jolán, Timár Sándor, és Sao Paolótól Melbourne-ön át Tokióig a világ számos pontját kapcsolták interneten keresztül, hogy az ottani magyar együttesek vezetői is megosszák gondolataikat az itteniekkel. 

És miközben a táncháztalálkozó első napján a Hagyományok Házában, második napján az Aréna Vásárhelyi-termében a legkiválóbb szakemberek a néptánc, a népzene, a kézművesség, a népi építészet témakörében az adatokat vetették össze a valósággal és a jövő képpel, a 17-20 ezres vendégsereg benépesítette az egész sportcsarnokot. 

A szervezés zsebbe vágó gondjairól megfeledkezve hajnalig rophatták a székit, a kalotaszegit, a szatmárit vagy a Galga mentit, miközben a határon innenről és túlról jövő zenészek hada húzta a talpalávalót. Mikor vasárnap este megszólalt a hagyományos zárószám, a Rákóczi-induló, ismét összeszorulhatott a szervezők gyomra: vajon lesz-e elegendő támogatás a következő, immár harmincadik találkozó megszervezésére. 

FOLYTONOS MEGMÉRETTETÉS 

Hogy milyen nagy néptáncos élet van Magyarországon, azt bizonyítja a számos hazai és nemzetközi seregszemle. Csak a Néptáncantológia című rendezvényből három van: az előző évi termést mutatják be felnőtt, ifjúsági és gyermekkategóriában is. 

Néptáncfesztivált rendeznek például Nagykállóban, Szekszárdon, Szolnokon, Békéscsabán, Zalaegerszegen és Ajkán is. A magyarországi nemzetközi folklórfesztiválokon - így a nyíregyházin, a szegedin, a székesfehérvárin, a százhalombattain, a gyöngyösin, a tatain - hazai és külföldi együttesek is bemutatkoznak. 

A hazai fesztiválokra pályázni kell, a nemzetközi eseményekre meghívással lehet bejutni. A külföldi együttesek leggyakrabban a folklórfesztiválok nemzetközi szervezetén, a CIOFF-on keresztül érkeznek Magyarországra. 

Mindig túljelentkezés van, a szervezők tehát válogathatnak a fellépésre jelentkező külföldiek között. Ezek csak a legjelentősebb események - nincs olyan hétvége, hogy ne legyen jelentős, több száz táncost megmozgató rendezvény az országban. 

 - Halász Csilla/Heti Válasz - 

A teljes cikk elolvasható ITT!

Dunáról fúj a szél - Népdaltanítás a Duna Televízióban

Kultúránk, nemzeti identitásunk egyik legszebb, legsajátosabb része a magyar népdal. Bartók Béla, Kodály Zoltán, és az őket követő jeles népzenekutatók munkássága óta tudjuk, hogy ez nemcsak nekünk, magyaroknak fontos, hanem összeurópai kultúrkincs. A népdal tömören megfogalmazott érték és érzelem, amely összeköt bennünket Gyimestől Sopronig, Felvidéktől Szabadkáig, hisz a néprajzi tájegységek és országhatárok ellenére nagyon sok népdalunk közös az egymástól távol eső helyeken is. 

A Duna Televízióban heti rendszerességgel szeretnénk a népdalainkat népszerűsíteni, tanítani a képernyőn keresztül, 4-5 perces műsorokban. A Dunáról fúj a szél című műsort Selmeczi Borbála vezeti, aki módszeresen, következetesen tanítja a népdalokat. Selmeczi Borbála mellett a tanításban részt vesznek fiatal, tehetséges és képzett énekesek is, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének hallgatói is. 

A népdalokat úgy választjuk ki, hogy a bukovinai székelyek népdalaitól a Dunántúlig, az Alföldtől Erdélyig minden néprajzi területről megismerhessünk jellegzetes és könnyen tanulható dalokat.

A műsorról többet olvashatsz ITT!

 - Duna TV - 

Ferenczi György és a Rackajam koncert - „Csak élő zene van - halott zene nincs...”

A Törökszentmiklósi Zenészek klubja Bemutatja : 

Ferenczi György és a Rackajam Koncert

2010. április. 03 péntek

Törökszentmiklós

Művelődési Ház

55200. Törökszentmiklós, Kossuth L. út 135.

Bővebb információ: +56390676

Támogatja a PUNKKK

Ferenczi Györgyről néhány szó:

Ferenczi György (Budapest, 1968. október 12. – ) szájharmonika-művész, énekes, hegedűs, gitáros.

1985-ben country-zenészként kezdte pályafutását a Kápa együttesben. Később évekig külföldön játszott.

A világ legjobb szájharmonika-játékosa címet nyerte el 1993-ban (Trossingen). 2001–ben EMERTON-, 2004-ben ARTISJUS díjat nyert.

Fúziós zenét játszik, egyre inkább határozottan a népzene felé fordulva.

Stúdiózenészként közel 250 lemezen játszott. Dolgozott a Hobo Blues Banddel, az LGT-vel, a Takáts Tamás Dirty Blues Banddel, az Eddával, Zoránnal, Kim Nowákkal, Gerendás Péterrel, a  Csík zenekarral.

Együttesei: korábban a Ferenczi György és a Herfli Davidson, jelenleg a Ferenczi György és a Rackajam.

forrás : - wikipédia -


http://www.rackajam.hu/

Reklám

bővebb információ: www.csangokert.co.cc

Cimbaliband - Live@Fonó

2010. április 10-én a Fonó Budai Zeneházban a Cimbaliband bemutatja legújabb lemezét, a Fonóban rögzített Live@Fonó -t! A zenekar vendége az Arco di Capriccioso kamarazenekar lesz!

A nagyobb plakátért kattints a képre!

A lemez hamarosan a boltokban!!

bővebb infó és cd rendelés: http://cimbaliband.hu

Alternatív Kossuth-díj Szvorák Katalin népdalénekesnek

Szvorák Katalin a Losonc közeli Pinc faluban született, Füleken járt iskolába, majd Budapesten az ELTE magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát. 1996 óta a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanszakvezető tanára, 2010-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vendégtanára. Munkásságát több más díj mellett Liszt Ferenc-díjjal is elismerték. Az elmúlt 30 évben több mint háromezer koncertet adott három kontinens 31 országában. Legújabb lemezével, A nap megszentelése című albummal március végén indul koncertkörútra.

Az Alternatív Kossuth-díjat minden évben az Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány kuratóriuma ítéli oda, amelyet öt, Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkot: Makovecz Imre építész, kuratóriumi elnök, Jankovics Marcell filmrendező, Melocco Miklós szobrászművész, Schrammel Imre keramikus és Szőnyi Erzsébet zeneszerző. Az alapítványt Balogh Gyula vállalkozó, Vaja község egykori polgármestere és Földváry Györgyi hozta létre.

A díj első kitüntetettje 1996-ban Hernádi Gyula író volt, őt 1997-ben Bertha Bulcsu író, újságíró, 1998-ban pedig Mészöly Dezső író követte. Azt követően négy évig nem ítélték oda a díjat, mivel - mint azt Földváry Györgyi az MTI-nek korábban elmondta - úgy érezték, hogy olyan kormány van az ország élén, amely megpróbálja azokat a művészeket értékelni, akik megérdemlik a díjazást.

2003-ban Wass Albert erdélyi magyar író emléke előtt posztumusz elismeréssel tisztelegtek, majd 2004-ben Döbrentei Kornél költőnek, 2005-ben Berecz András mesemondónak, 2006-ban Szalay Károly írónak és Nagy Ervin építésznek, 2007-ben Reviczky Gábor színművésznek, 2008-ban Medveczky Ádám karmesternek, tavaly pedig Kubik Anna színművésznek ítélték oda a díjat.

Forrás: Inforádió

A népzene ünnepe Csorváson

A Nefelejcs Népzenei Egyesület olyan programsorozat szervezésére vállalkozott, melynek sikere garantált, hiszen ennyi népzenész és citerás még egyetlen hazai találkozón se jött össze, mint amennyit szombattól Csorvásra várnak. Bartók Béla emléke előtt is tiszteleg a település az egy héten át tartó népzenei fesztivállal, találkozóval és versennyel. 

Juhász Kálmán a civil szervezők nevében elárulta, ilyen még nem volt a kisváros életében. Igaz, minden évben hirdettek tavaszi, népzenészeknek szóló eseményt, de az idei lesz a leghosszabb. 2010. március 20 – 27-ig tartó rendezvényekre 27 népzenei csoport, 24 citerás együttes érkezik hozzájuk. 

Vasárnap délután gyerekeknek hirdettek táncházi találkozót. Megtudtuk, a Nefelejcs pályázott, a LEADER befogadta zenei programjukra igényelt forráskérelmüket. 

 - cs. i. / Békés Megyei Hírlap - 

CSEMADOK hírek : Nagykaposi Citeratalálkozó Videóanyagai

Balogh Laci jóvoltából megnézhetitek mi történ Nagykaposon a múlt évben! A videó galéria a képre kattintva érhető el!

Postaládánkból : XVI. Nemzetközi Katona és Bordal Fesztivál, Abasár

Postaládánkból : Új cd sorozat

Üdvözletem Mindenkinek!

 Ezúton tudatom kedves Mindnyájatokkal, hogy az Utra Mari Társaság bábáskodása alatt útjára indult egy új Cd sorozat, mely a Kárpát-medencei magyar furulyás hagyomány jeles, ám a nagyközönség számára eddig ismeretlen képviselőinek zenei hagyatékát adja közre. Örömmel számolok be az első lemez megjelenéséről, mely egy Szatmár megyei pásztorember, Szim András furulyajátékát és énekeit hordozza, s „Bús az idő a Nap nélkül” cím alatt látott napvilágot. A sorozatot pályázati, és egyéb lehetetlen utakon szerzett pénzekből csináljuk, ezért aztán nagyon baráti áron, 1500 forintért tudjuk adni a lemezt az érdeklődőknek. Furulyások, énekesek, népzenét tanítók és szatmári lokálpatrióták mindenképp érdekeltek lehetnek! A lemez viszonylag nagy példányszámban jelent meg, és egyenlőre nem akadt hivatalos terjesztője, igazi folklór lemez, létezése is szájról- szájra terjed.     Kérlek Titeket, hogy ha tudtok valakit, valakiket, akiket érdekel, szóljatok nekik!
Aki vásárol a lemezből, a sorozat folytatását segíti elő! 

Keressetek bátran:

Dóra Áron

06-20-985-13-97,   zurna@freemail.hu

A második lemez már a célegyenesben: Badacsonyi Lajos zalavégi béres zenei öröksége hamarosan kézközelben!
 

 Baráti üdvözlettel: Dóra Áron

Citeraszó Újkígyóson a Föld órája alkalmából 2010. március 27 -én

Van egy sajátos kísérleti javaslatom! Újkígyóson (Békés-megye, Békéscsabától 17km-rel Délre) a kultúrházban a Föld órája 2010. március 27. alkalmából lesz egy villanyoltás 20:30-tól amíg a citerák szólnak... Lehet szóló, együttes, stb. Előzetes kóstolót sem kérek! Elég, ha valaki állítja, hogy tud. Elhiszem, meghallgatjuk.

No, mindenfajta megkötöttség nélkül, bárki, ismételem bárki, ki tud citerázni, jöjjön!

A gázsi: Zsíroskenyér és hagyma, és csak az, no meg egymás társasága.

A jamsassion: A csikósok a gulyások kezdetű örökbecsű...

Műsor összeállítás: Előzetes regisztrációt viszont kérek, amit 2010. március 13-ig visszaigazolok:

napkerek@freemail.hu mélre.

Balogh Botond Balázs (Újkígyós-Békéscsaba)

Emlékeztetőül...

Kedves Citerások és leendő citerások!

Idén, is megrendezzük hagyományos citeratáborunkat Tiszakécskén!

Várunk minden citera iránt érdeklődő és a citerával most ismerkedő zenebarátot!

A tábor ideje: 2010. július 25 - július 30.

A tábor vezetője: Szőke Péter (a tiszakécskei Tisza ’83 Citerazenekar alapító tagja, vezetője, a népművészet ifjú mestere)

A tábor oktatói: Balogh László, Bódi György, Dobossy Éva, Juhász Kitti, Kovács László, Morvay Katalin, Nagy Vivien, Szabó Ferenc, Szőke Péter

Szeretettel várunk mindenkit 2010 nyarán is a hagyományos,

XXVI. Tiszakécskei Citeratáborban!

Részletes információ: Szőke Péter (06-70-372-10-22)

E-mail: tisza83@gmail.com

Bővebben a táborról!(Kattints a logora!!!)

Kóta minősítés dátumok

Orosháza,  2010. április 24.

Térségi és országos minősítő

Takácsné Manczur Gabriella

Petőfi Művelődési Központ

5900. Orosháza, Kossuth L. u. 1

06/30/619-0293

TakacsneMG@pmk.oroshaza.huEzt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Gellénháza,  2010. május 29.

Térségi és országos minősítő

Zala megyei Kertesztury ÁMK Közművelődés

Szabóné Robb Aranka

robb.aranka@freemail.huEzt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

06/30/850-8558

92/304-120

Pázmánd, 2010. június 26.

Térségi és országos minősítő

Juhász Zsófia

Megyei Művelődési Központ

zsofiajuhasz@fejermmk.huEzt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

0630/3787029

Győr, 2010. október 9.

Térségi és országos minősítő

Bartók Béla Művelődési Központ

Farkas Mária

fmaria@bbmmk.huEzt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

tel: 96/326-522

Dresch Quartet koncert

2010. március 13. 20 óra -  Fonó

Dresch Misi zenekarát sok helyen lehet hallani és látni, de a találkozás a zenéjükkel minden alkalommal egy ünnep. Szeretnénk, ha ez a márciusi szombat is szép ünneppé válna.

„Dresch lemezeinek címeiben teljességgel benne van ars poéticája. Ez a muzsika valóban Sóhajkeserű, egyszerre fájdalmas és ellenállhatatlan, ott vannak benne a Gondolatok a régiekről, tehát a magyar múltból, történelemből, kultúrából merítkezik, Zeng a lélek, azaz a belső rezonancia meghatározó szerepet játszik a kompozíciókban, s Dresch eddig életműve egyetlen elszakíthatatlan Folyondár, hosszú lélegzetű zenei folyamat, igazi alámerülés. Túl a vízen, Hűs-ég, Mozdulatlan utazás, Egyenes zene, Élő nád - magyarázni sem érdemes.”

Jávorszky Béla Szilárd
www.jbsz.hu

Belépő ára:
Felnőtt 1500 Ft, Diák 1000.-Ft

A kazincbarcikai Galagonyások a miskolci Kamaraszínház Gáláján

2010. február 6-án Sárospatakon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Amatőr Gála szakági döntőjén vehettünk részt, ahonnan színvonalas műsorunknak köszönhetően bejutottunk a május 3-án a miskolci Kamaraszínházban megtartandó gálaestre.

2010. február 6-án napsütéses reggelre ébredhettünk. Igaz, a hőmérséklet nem volt még magas, sőt, éjszaka fagyott is, ennek ellenére egyre jobban érezhető, hogy hamarosan megérkezik végre a várva várt meteorológiai tavasz. 2009 október 3-án sikeresen továbbjutottunk az Amatőr Gála területi előválogatójáról, így részt vehettünk a Sárospatakon megrendezett megyei szakági döntőn.

Délelőtt 11 óra körül indultunk el a Bodrog partján fekvő városba. Útközben Sajószentpéteren csatlakozott hozzánk Kata és így folytattuk utazásunkat. Fél 1-re érkeztünk meg a helyi művelődési házba, és a regisztráció után a közeli moziban pakoltunk le.

Átöltözés, hangolás, egy kevés szabadidő, valamint feszült várakozás után fél 4 körül kerültünk színpadra. A limitált műsoridő miatt csak egy dalcsokrot, az Elmenék című moldvai összeállításunkat adtuk elő. Úgy éreztük, mind a közönség, mind pedig a zsűritagok tetszését elnyertük.

Műsor után visszatértünk a moziba, majd néhány kedvenc összeállításunkat eljátszottuk. Eredményhirdetésig ezzel töltöttük el az időnket. Filmvetítés miatt fél 5-kor el kellett hagynunk a mozi helyiségét, így bepakoltunk a buszba, majd meghallgattuk a hátralévő csoportokat, s izgatottan vártuk az eredmény kihirdetését.

A zsűri 6 órára hozta meg döntését. Nagy örömünkre szolgált, hogy megítélésük alapján bejutottunk a 2010. május 3-án megrendezendő Amatőr Gálára, amely a miskolci Kamaraszínházban lesz. Már a színpadon kiemelte az egyik zsűritag, hogy mi voltunk az egyetlen csoport, amely tagjainak arca a mosolytól sugárzott. Ezután a csoportok értékelése következett, amelyen a zenekarunk összes tagja részt vett.

A zsűri elismerően szólt az összeállításunkról, amelyben a moldvai dalok teljes összhangban voltak. Dicsérték a hangszerelést, a citerák tiszta hangzását, a kobozt, a dorombot. Külön kiemelték azt az alázatot, ahogyan a színpadra lépünk és ahogyan játszunk, tiszteletben tartva a színpadot, a közönséget, s mindemellett az adott verseny szabályait… (sokan kíméletlenül hosszúra húzták-vonták a műsorukat). Látszott az összeszokottság, a zenekart összetartó barátság és az egymás iránt érzett tisztelet is. A mosoly is fontos szerepet játszott, ez tette teljessé a színpadképet, az összhatást.

Ezek után indultunk haza, és 8 órára már mindenki otthon volt, miután kipakoltunk a próbatermünkben. Rendkívül jól estek a dicsérő szavak, egy újabb bizonyítékot kaptunk arra nézve, hogy miért jó citerázni, miért jó ebben a csoportban lenni és együtt zenélni. Reméljük sokáig együtt maradunk még és ezt még a kisebb-nagyobb összetűzések sem fogják megakadályozni, hiszen egy csoport akkor jó, ha ezeket könnyedén kezeli és megoldja. Köszönjük ezt a mai napot és bízunk benne, hogy a miskolci gálán is el fogjuk nyerni a közönség tetszését. 

forrás: Szabolcs/citeramuhely.hu

ETNOKLUB - Cimbaliband

Aki nem látta volna és kíváncsi rá, akkor itt megnézheti :

Következő adásban : 

2010.03.13., szombat - 12:35

Műsorvezető: Katona Erika; Rendező: Kázsmér Kálmán, Lukács Gabriella; Szerkesztő: Könczei Árpád
A műsorban a népzenei együttesek, énekesek, táncosok mellett helyet kap a népmese, népi színjáték, a tárgyi népművészet, a hagyományos népi mesterségek bemutatása is. Emellett megjelenik a világzene, a népzene és a jazz keveredése, az etno-jazz is.
Vendégek: a Vujicsics együttes és a Söndörgő együttes

forrás: dunatv.hu

Boldog Nőnapot!

Minden kedves hölgy olvasónknak sok boldog nőnapot kívánunk!

Admin

ETNOKLUB - Új népzenei műsor a Duna Tv -ben

Hagyományápolásra, "karbantartásra" és egyfajta titokfejtésre vállalkoztunk! - nyilatkozta Katona Erika, az Etnoklub műsorvezetője, akihez különösen közel áll a népi kultúra.

A Duna Tv nézőinek tekintélyes része konzervatív, hagyománytisztelő, rajong a népzenéért, a népi kultúráért. Ez részben gyermekeikre, unokáikra is jellemző, családi hagyományból, vagy egyszerűen azért, mert náluk odahaza családtaggá vált a Duna Televízió. Aztán ott vannak azok a fiatalok, akik képtelenek különbséget tenni népdal, műdal, kocsmadal és cigányzene közt, s ha megkérdezzük őket, hogy el tudnának-e énekelni egy népdalt, azt válaszolják, hogy jaj ne már, ez olyan cikiii. Miközben a Nyugat-Európában a népi kultúra, népzene, néptánc a reneszánszát éli, furcsa módon Magyarországon (és jórészt a Kárpát-medencében) mindez gazdátlanul széthullott. Persze, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok megőrülnek egy-egy feldolgozásért, s pillanatok alatt kiderülhet róluk, hogy például az etnodzsessz nagy kedvelői. De vajon tudják-e, hova nyúlnak vissza a ma egyre népszerűbb műfaj gyökerei, vagy csak otthonosan cseng-bong bennük a zenei anyanyelv? Szeretnénk feltárni azokat a titkokat, melyekből kiderül: az évezredes magyar néphagyomány hány és hány gesztusunkban, sztereotípiánkban kel életre, miként határozza meg nem csak a zenei ízlésünket, hanem az egyedi választásokat és akár a közösségi magatartásmintákat is. És persze, rámutatni arra, hogy mindez: gyönyörű!

Ez a műsor arról is szól: hogyan tartsd karban a népi kultúrát, hogyan tartsd ébren a népi hagyományt, a magyar identitás legőszintébb eszközét - mindenekelőtt a magyar népzene és néptánc ismeretével, értő szeretetével.

Fejtsük meg a tánclépések, a mozdulatok üzenetét. Mire használtak egy dalszöveget a lányok, hogyan hódítottak tánclépéseikkel a férfiak? Hogyan lehet valami újat, meghökkentően modernet és művészi erejűt létrehozni a régiből?
 

Ez a műsor teret ad a hagyományőrző csoportoknak is, hogy egymásra találjanak, hogy értesítsék a világot a szerepléseikről. És felmutatja mindazokat, akik bármilyen művészeti ágban a népzenéből, néptáncból merítve alkotnak. Bár a műsor nem betelefonálós, mégis üzenhetnek egymásnak szalagfeliratban a nézők, zenészek, táncosok, tűzoltózenekarok, dalárda-szervezők, műélvezők, hangszereket keresők és kínálók. tovább nem soroljuk, majd alakítja a műsort állandó partnerünk: a NÉZŐ. Akiben mi bízunk.
 

Várja önöket Könczei Árpád szerkesztő, Sztanó Hédi szakértő, Lukács Gabriella rendező, és a műsorvezető: Katona Erika.
 

Szombatonként 12.35-kor a Duna Televízióban és vasárnap éjjel 03.25-kor a Duna II Autonómia csatornán. 

Műsorok megtekinthetők : http://www.dunatv.hu/musor/musorok/etnoklub.html

forrás: Duna Tv/dunatv.hu

Újra lesz Művészetek Völgye 2010-ben

Ha valaki rabja az emberi léptékű nyári fesztiváloknak, ahol elsődlegesen (és másodlagosan is) az érték a fontos, egészen biztosan megfordult már Kapolcson a Művészetek Völgyében, ami idén nyáron újra megrendezésre kerül.
Az elmúlt időszakról, a jelenről és a tervekről Márta Istvánt kérdeztük…

Kis szünet után újra lesz Művészetek Völgye idén. Milyen tervekkel indul útjára a rendezvény?

Nem kis szünet volt, hanem – sajnos – „bőséges”. Az ismert financiális problémák miatt 2007-ben volt utoljára a több településen, több száz programmal, több ezer résztvevővel lebonyolított, „hagyományos” Művészetek Völgye. 2008-ban az anyagi okok miatt egy „fékezett habzású”, csökkentett fesztiválra került sor, Kapolcsi Bűvészeti Napok címmel, amikor pl. a művészek ingyen léptek fel. Nem is neveztük ezt a fesztivált Művészetek Völgyének.

A tavalyi esztendőben a fesztivált szervező és lebonyolító Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet vezetősége úgy döntött, hogy szünetelteti a Művészetek Völgyét, hiszen ha nem tudunk annyi pénzt összeszedni, ami az eredeti koncepcióhoz kell, akkor nem érdemes megrendezni a fesztivált. A szünet – még ősszel – leültünk a polgármesterekkel, akik azt mondták, hogy továbbra is szeretnék az eredeti koncepcióra épülő Művészetek Völgyét, mi pedig azt mondtuk, hogy megpróbáljuk megcsinálni. Ráadásul ezzel a jubileumi „huszadikkal” tartozunk a közönségnek. Kitűztük a dátumot: július 23-a és augusztus 1-e között szeretnénk megcsinálni a hagyományos felállású 10 napos fesztivált. Többszáz programot tervezünk, elhozunk olyan művészcsoportokat akik már voltak korábban, és olyan újdonságokat is szeretnénk bevezetni a huszadik évforduló alkalmával, amellyel esetleg a sokkal fiatalabb generációt és a családokat is be tudjuk csábítani a Völgybe.
  

Novák Péter és Palya Bea lesz a rendezvény két „arca”. Mit jelent ez pontosan?

Nem szeretjük ezt az „arc” kifejezést, inkább a „gondolkodó szellem” kifejezés lenne helyénvaló.. Azon művészbarátaink között, akik rendszeresen járnak a Völgybe és szeretik, mindig voltak olyanok, akik kiemelkedőbb szerepet kaptak. Sokáig Hobo (Földes László) vállalta ezt a szerepet aki a kezdetek-kezdetétől velünk volt, de Cseh Tamást is említhetném, aki minden évben vendégünk volt. Novák Péter, aki rendszeresen járt a Völgybe és szereti, most egy kicsit több szerepet vállal.
Palya Bea szintén sokszor volt a fesztiválon, most mint a Művészetek Hölgye vendégeskedik majd nálunk. Kap egy kis önálló területet ahol ő lesz a háziasszony tíz napon keresztül, és azt kértük, hogy hozza azokat a zseniális hölgy énekeseket, akár jazz vagy akár folklór területről, akiket ő látna vendégül. Lesz egy kis színpad is természetesen, ahol szeretnénk látni a baráti körét - de ez majd az ő szervezése lesz.


Visszatérve a folkprogramokra, idén erősek leszünk ebben a műfajban, már csak azért is, hogy a családdal érkezők és a fiatalabb generáció is lássa és érezze azt, hogy a folkban, a tradicionális népzenében, néptáncban mennyi szín, mennyi érték  rejtőzik. Ha ezt látja a Művészetek Völgyében és később táncolni vagy énekelni támad kedve, akkor legyen mire építenie. Ezért (is) szövetkeztünk a minőséget garantáló Muharay Elemér Hagyományőrző Egyesülettel, amelynek az lesz a dolga Héra Éva vezetésével, hogy tíz napon keresztül, minden nap egy-egy település mutatkozhasson be a kapolcsi Malomszigeten. Nemcsak énekkel, zenével, tánccal, hanem a maga kultúrájával, viseletével – ha még létezik.

Ugyanígy számítunk a barátainkra, pl. Szigetvári Józsefre a Summerfest igazgatójára. A Summerfestet utánunk rendezik, tehát Szigetvári József tud hozni külföldi hagyományőrző csoportokat, pl. Paraguayból vagy Kirgiziából, de egy negyven fős csapatot is várunk Pápua Új-Guineából, amelyek színesítik azokat a tradicionális elemeket, amelyek a Völgyre egyébként eddig is jellemzőek voltak. Az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesülettel is összefogtunk, ami azt jelenti, hogy több olyan gálaműsorra, felvonulásra kerül sor, amelyet legfőképp a gyerekeknek, a családoknak lehet érdekes. A Forrás Néptáncegyüttes és a Forrás Alapítvány köré szerveződő, több mint negyven fős tánccsoport, illetve zenekar is fellép, akik egy komplett interaktív programot hoznak. Nemcsak gálaestekre kerül sor, hanem a közönséget is oktatják, lesz például baba-mama ringatóprogram is. Számítunk a Kobuci kertre is, amely már bejáratódott Kapolcson és akik már Budapesten is üzemeltettek egy furcsa táncházzal összekötött éttermet.

A legnagyobb program ebben a műfajban az öcsi kőfejtőben lesz, ahol a Hangvetősök alkotják azt az önálló köztársaságot, amelyben a világzenei programokra kerül sor. De megemlíteném azt a programot, ami a „zenés” természetjárásról szól: Sipos Mihály, a Muzsikás együttes tagja aki hegedűjével az ún. Muzsikás Völgyet fogja létrehozni; a környező természetvédelmi értékekhez tesz kirándulást és ott zenével mutatja be a zene és a természet kölcsönhatását.

 Lesz helye a kézműveseknek is?

Természetesen sor kerül arra a két eddig megszokott kézműves vásárra is; a Malomszigeten főleg a fazekasok és a keramikusok lesznek, Vigántpetenden pedig a magyarországi hagyományos kézműves találkozóra kerül sor.

Az elmúlt húsz évből ki tudnál emelni néhány „leg”-et, akár a fesztivállal kapcsolatban vagy akár személyes vonalon? 

Annyi minden történt az elmúlt húsz évben, annyi nagyszerű dolog, annyi furcsaság… Már magában a helyben is ellentmondások rejtőzködnek, isteni hely… nem szeretnék és nem is tudnék kiemelni semmit. Ez egy folyamat, aminek voltak hullámvölgyei és hullámhegyei, olyan mintha a Művészetek Völgye egy élő organizmus lenne. Legfőképp a közönség, a művészek és a helyi lakosok alakították és vitték tovább ezt a furcsa fesztivált – remélem, hogy a jövőben is ez lesz.

 A célcsoport és korosztály változott valamennyire az elmúlt húsz évben? A mostanában népszerű közösségi oldalak segítik a fesztivált?
Nem foglalkoztunk soha célcsoporttal. Azt mondtuk, hogy a legkisebbektől kezdve a nyugdíjasokig mindenki megtalálja magának a programok közül azt, ami érdekli, és ha generációk és különböző kulturális érdeklődések között megtörtént az átjárhatóság, az nekünk csak plusz jót jelent.
Természetesen használjuk és felhasználjuk a technika adta új lehetőségeket. A legelső Művészetek Völgyét, ami még Kapolcsi Fesztivál néven futott 1989-ben, úgy szerveztük, hogy még telefon sem volt a faluban. Pulára jártunk át, mert ott volt egy tantuszos készülék. Most már használjuk persze az internetet is, ami fontos kommunikációs eszköz, valószínűleg internetes völgy tévé is lesz az idén. A Facebookot, Twittert is használjuk, persze csak addig a pontig, ameddig nem telepszik a fesztiválra. Minden virtuális együttlétnél fontosabbnak tartjuk a természetes és valós jelenlétet.

 A pályázatok terén mit sikerült elérni?

Azt az egy darab pályázatot, amit kiírtak és ami ránk érvényes volt, a Nemzeti Kulturális Alap és az Önkormányzati Minisztérium közös pályázatát meg is nyertük, de sajnos több pályázat nincs. Nem boncolgatnám, hogy a fesztiválok évében miért van összesen egy vagy két pályázat a fesztiválok részére. Sajnos elmaradtak a regionális pályázatok, amelyek a kisebb, nagyobb helyi fesztiváloknak szóltak.

 A sok díj és kitüntetés között van amelyik különösen közel áll a szívedhez?

Igaz, hogy több állami kitüntetésben részesültem, de nekem a legfontosabb a kapolcsi díszpolgárság. Az állami kitüntetések egy kicsit arctalanabbak, természetesen hálás vagyok, hogy kaptam, de ebben a pici közösségben díjat kapni úgy, hogy a falu maga akarja, ezt nagyon nagy dolognak tartom. Egyébként sokáig ellenálltam, azt mondtam, hogy nem azért csinálom ezeket a kulturális eseményeket, és nem azért mentünk közösen értékeket pl. a XVIII. századi kovácsműhelyt, vagy a kapolcsi Falumalmot, hogy nekem ott szobrom legyen vagy polgármester legyek… Ezt önzetlenül csinálom. Két-három év kellett ahhoz, hogy átgondoljam, és azt mondjam, hogy elfogadom és megtiszteltetés a díszpolgári cím. De soha nem ezekre hajtottam.

Tulajdonképpen miért pont Kapolcsra esett annak idején a választás?

Véletlen volt, azt sem tudtam, hogy Kapolcs a térképen van. Egyszer keresztülutaztam a falun és néhány hétre rá úgy döntöttem, hogy veszek egy romos házat. Azóta mint a Bermuda-háromszöget, úgy hívjuk, hogy Kapolcs-háromszög, mivel többünket beszippantott. Pallagi Anikó, a műsorigazgatóm szintén vett egy ingatlant. Valahogy beszippantott bennünket a Völgy, pont úgy, mint arra a tíz napra a közel 250ezres látogatótábort.

forrás: Valentin Szilvia/nepzene.hu

XXV. Szólj síp, szólj!

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének népzenei szakosztálya és az Újvidéki Rádió huszonötödik alkalommal hirdeti meg az általános iskolások népzenei vetélkedőjét. A jelentkezők különböző kategóriákban és korcsoportokban versenyezhetnek. Három-öt perces műsorral léphetnek föl, a csoportok létszáma nem haladhatja meg a tizenötöt. A táncházi zenekarok mintájára alakult együtteseknél az átlagéletkor számít. Egy versenyző szóló kategóriában csak egyszer szerepelhet.

Idén a negyed évszázados jubileumra való tekintettel nem szervezünk elődöntőket, igy minden benevezőt a döntőbe várunk. A 25. ünnepi gálaműsort június 4-ére tervezzük. A Durindó első napjának estéjén, Péterrévén találkoznak a vetélkedőkön kimagasló teljesítményt nyújtó résztvevők és meghívott előadók.

A vetélkedőt április 24-én tartjuk az Újvidéki Rádióban.

A benevezéseket a következő címre várjuk: Újvidéki Rádió, Ignjata Pavlasa u. 3., 21 000 Novi Sad, a borítékra írják rá: Szólj, síp, szólj! Bővebb felvilágosítás a 021- 522-226-os telefonon vagy a 069-3-378-552-es mobiltelefonon kapható, Szabó Gabriellánál.

Amit nem szabad kihagyni a jelentkezési lapról: név, lakcím, telefon, település irányítószámmal, iskola vagy művelődési egyesület, osztály, felkészítő neve, az összeállítás cime, táji meghatározása és időtartama, énekes vagy hangszeres kategória, hangszerek, csoportok esetén hány fős az együttes.

Jelentkezési határidő: 2008. március 12.

forrás: eMotívum, folkradio.hu

35 éves Kazincbarcikai Citerazenei Műhely Gálaműsora

 A Kazincbarcikai Citerazenei Műhely Gálaműsort ad 2010 március 13-án, melyre szeretettel várunk mindenkit!

A 35 éves Kazincbarcikai Citerazenei Műhely "ÚJ UTAKON TÖBB ÉVTIZEDE..." címmel ünnepi Gálaműsort ad március 13 -án, 17 órai ezdettel, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk! A műsorban fellép a Galagonya Citerazenekar és a Kisördögök utánpótlás csoportunk.

Az előadásra a belépőjegyek 500 Ft -os áron válthatók. A belépők árából befolyt összeget teljes egészében a Citerazenei Műhely eszközparkjának felújítására fogjuk fordítani. Mindenkit szeretettel várunk!