Bíró Pisti tollából...

TISZAKÉCSKEI NÉPZENEI TALÁLKOZÓ

Idén harmadik alkalommal került megrendezésre a tiszakécskei Tisza ’83 Népzenei Találkozó. Az érdeklődők és a szakmai közönség változatos műsort láthatott, amelyben kicsik és nagyok is bemutatták tudásukat. A fellépők között szép számmal voltak citerások, énekesek, de néhány furulyás is képviseltette magát.

A zsűri három kategóriába sorolhatta a versenyzőket, ami a produkciók magas színvonala miatt egyáltalán nem bizonyult könnyű feladatnak. Szerencsére különdíjak kiosztására is volt lehetőség, amelyek a XXVI. Tiszakécskei Népzenei Tábor részvételi díjához nyújtanak hozzájárulást.

Mindenképpen köszönet illeti a felkészítő tanárokat is, akik a szakmai munkán túl kiemelkedő közösségformáló munkát is végeznek (például szülők és közismereti tanárok bevonása néhány számba).

Mindenkinek további szép sikereket kívánok!

Bíró István

a zsűri tagja

XXVI. Tiszakécskei Népzenei Tábor - 2010. július 25 - július 30.

Kedves népzenészek!

Idén is megrendezzük a hagyományos, XXVI. népzenei táborunkat Tiszakécskén!

Várunk minden népzene, népművészet iránt érdeklődőt!

A tábor ideje: 2010. július 25 - július 30.

Helye: Tiszakécske, Móricz Zsigmond Kollégium

Elhelyezés: 3-4 ágyas szobákban

(Csoportoknak lehetőség van nagyobb létszámú szobát foglalni!)

Részvételi díj: 14 éves korig: 25,500 Ft/fő

                              14 év felett: 26,500 Ft/fő

A részvételi díj tartalmazza tábor ideje alatt a szállás, az oktatás, a napi háromszori bőséges étkezés és az esti foglalkozások, előadások költségét!

            Választható foglalkozások:

-          citera

-          népi ének

-          népi furulya

-          kézműves foglalkozás

                         

             

A tábor célja: szakmai továbbképzést nyújtani a hozzánk érkező citerásoknak, népzenészeknek illetve a népművészettel most ismerkedőknek.

A Tiszakécskei Népzenei Tábor fő hangszere a citera, melynek eredményeképpen lehetőség nyílik a hangszer minél alaposabb megismerésére és a már meglévő technikai tudás továbbfejlesztésére. Azonban lehetőség van más népi hangszerek megismerésére is képzésünkön. A tábor lehetőséget nyújt mindenkinek arra, hogy a már meglévő tudását megfelelő módon fejlessze.

            Természetesen indítunk kezdő csoportokat is, ahol gyakorlott pedagógusok, citeraoktatók ismertetik meg a citerázás alapjait.

            Az oktatás csoportokban történik – kezdők esetén kis létszámú csoportok -, melyekbe az első este előzetes egyeztetés és meghallgatás után kerülnek a táborozók. Minden leendő táborozó eldöntheti melyik a számára megfelelő szakmai szint, s ez alapján kerül az adott tanulócsoportba.

            A tábor ideje alatt állandó orvosi ügyelet van a helyi Egészségügyi Központban. Lehetőség van strandolásra a gyógyvizes termálfürdőben, illetve a tiszai szabad strandon.

Esténként szakemberek irányításával kézműves foglalkozásokat tartunk, melyek ingyenesen látogathatók. Minden este közös citerás táncház! Lehetőség van különböző szabadidős tevékenységekre is (hajókirándulás a Tiszán, sportolás).

A tábor utolsó napján, július 30-án este gálaműsort rendezünk, melyen a táborban tanultakat mutatják be táborozóink. Az előadásra várjuk a hozzátartozókat, barátokat, zenésztársakat is!

A gálaműsor után lehetőség van szállást foglalni, melyről érdeklődni a szervezőknél lehet.

A tábor vezetője:

Szőke Péter a népművészet ifjú mestere

A tábor oktatói, előadói:

Balogh László - a felvidéki Hunor citerazenekar vezetője, a Csemadok Művelődési Intézetének népzenei munkatársa

Bíró István -  népzenész, főiskolai népzene tanár

Bódi György -  a Tisza'83 citerazenekar tagja, a hatvani Húrszaggatók citerazenekar művészeti vezetője

Molnár Boglárka -  ének-zene-, népzenetanár

Juhász Kitti  - népzene tanár

Kovács László - népzenész,  a népművészet ifjú mestere, hangszerkészítő

Morvay Katalin  - a pécsi Igrice citerazenekar tagja

Nagy Vivien  - népzenész, ének-zene-, népzenetanár

Szabó Ferenc  - a mezőtúri Lókötők citerazenekar és a fegyverneki Pacsirta citerazenekar művészeti vezetője

Szőke Péter - a tiszakécskei Tisza'83 citerazenekar és a kunbaracsi Kökény citerazenekar művészeti vezetője,  a népművészet ifjú mestere

Szeretettel várunk mindenkit 2010 nyarán is a hagyományos,

XXVI. Tiszakécskei Népzenei Táborba!

Részletes információ: Szőke Péter (06-70-372-10-22)

E-mail: tisza83@gmail.com

Így szavaztok ti...

Az elmúlt egy hónapban az előadókról kérdeztünk Titeket, hogy kinek az előadását hallgatnátok meg a legszívesebben. Talán nem meglepő eredmény született. Íme a végeredmény

1. Bíró István - 18 szavazat

2. Herczku Ágnes - 11 szavazat

3. Sebestyén Márta - 9 szavazat

Népzenei táborunkban természetesen idén is lesz előadás, a szavazást figyelembe véve tovább folynak az egyeztetések. Egy titkot azonban elárulhatunk, hogy a legtöbb szavazatot kapott Bíró István Táborunk vendége lesz!

Képek - III. Tisza’ 83 Népzenei Találkozó - Kovi képei

Képek - III. Tisza'83 Népzenei Találkozó - Franky és Zsuzsi képei

Remek találkozó volt Tiszakécskén

2010. május 29-én szombaton, ismét megtelt élettel és népzenével a tiszakécskei Móricz Zsigmond Kollégium. Immár harmadik alkalommal rendezte meg a Tisza'83 Citeraegyesület népzenei találkozóját. Idén 18 citerazenekar, szólista és népdalénekes mutatta meg tudását a Molnár Boglárka, Bíró István és Kovács László fémjelezte zsűri előtt. Mind a 18 fellépő tudása legjavát adva mutatkozott be a szép számú közönség előtt. A találkozó színvonaláról árulkodik az is, hogy minden fellépő kiváló elismerésben, nívódíjban vagy kiemelt nívódíjban részesült, és idén már 3 zenekar is különdíjat vehetett át produkciójáért.

A Tisza'83 Citeraegyesület szakmai különdíját idén az Algyői Hagyományörző Citerazenekar kapta

A zsűri különdíjait a százhalombattai Kökönye Népzenei Együttes (felkészítőjük Nagy Viven) valamint a fegyverneki Pacsirta Citerazenekar (felkészítőjük Szegi Katalin és Szabó Ferenc) kapta kiemelkedő teljesítményéért.

A találkozó összes résztvevőjének és felkészítő tanáraiknak is gratulálunk az elért szép eredményekhez! 

Jövőre Találkozunk!

A rendezvény az NKA támogatásával valósult meg!

Emlékezés Napja

Meghívó

Kedves népzenét, citerazenét kedvelő Blogolvasók, Érdeklődők!

Baráti szeretettel meghívunk benneteket 2010. május 29 -én 14.órára, a III. Tisza'83 Népzenei Találkozóra Tiszakécskére, a Móricz Zsigmond Kollégium Klubtermébe.

Fellépnek : magyarországi és felvidéki citerazenekarok, szólisták

A zsűri tagjai:

Molnár Boglárka - ének-zene, népzene tanár

Kovács László - népzenész, a népművészet ifjú mestere

Bíró István - népzenész, a Nyíregyházi Főiskola népzene tanszékének tanára

A szakmai értékelés és a XXVI. Tiszakécskei Tisza'83 Citeratábor ismertetése után CITERÁS TÁNCHÁZ a Móricz Zsigmond kollégiumban! A táncházban mindenki kedvére muzsikálhat és táncolhat!

Ha csak nézőként érkezel hozzánk, akkor is feltétlen hozz magaddal jókedvet és citerát, bármilyen hangszert! Még jól jöhet! ;)

A rendezvény az NKA támogatásával valósl meg!

Várunk Mindenkit szeretettel!

Etnoklub – az autentikus népzenén túl

Alig néhány adáson van túl, de már nagy népszerűségre tett szert a Duna Televízióban szombatonként jelentkező Etnoklub című népzenei magazin. Talán azért, mert a többek között Kelemen László, Sebő Ferenc és Sebestyén Márta által is támogatott műsor az autentikus magyar népzenén túl rámutat a műfaj mai elágazásaira is, a népzene 21. században járható útjaira. Katona Erika műsorvezetővel beszélgettünk. 

A népzene legváltozatosabb megjelenési formáinak fóruma a Duna Televízióban nemrég indult Etnoklub című műsor, amely a hagyományok megtartásán túl annak karbantartását is fontosnak tartja. A meghívottak listája igen színes, a Fonó zenekartól és a Vujicsicstól a Téka együttesen, a Dűvő népzenei együttesen át egészen Szalóki Ágiig és Dresch Mihályig, a magazin hétről hétre vendégül látja a műfaj legkiválóbb előadóit. „A Duna Televízió elnöke, Cselényi László és a műsorszerkesztőség vezetője azt szerették volna, ha szombatra is kerül egy népszerű zenés műsor. Hét közben a Kívánságkosár, vasárnap pedig az Élő népzene című műsoraink futnak – ez utóbbi az autentikus népzenét mutatja be. Az Etnoklub pedig e két műsor fúziója” – mondta lapunknak Katona Erika műsorvezető, s hozzátette, az adással kapcsolatban hétről hétre kapnak dicséreteket telefonon és levélben, amelyek túlnyomórészt azt méltatják, hogy végre Kárpát-medencei zene szól a televízióban. 

Katona Erika, aki egyben a csatorna stratégiai igazgatója, elmondta, a műsor azért működik jól, mert az idősebbek megbocsátják, ha olykor fiatalosabb zenei irányzatot mutatnak be, a fiatalok pedig azt, ha egy műsort teljes egészében az autentikus magyar népzenének szentelnek. „Azt szeretnénk, ha a fiatalok felismernék, az, amit szeretnek, sokszor népzenei alapú. Mert ha megállítjuk őket az utcán, hogy énekeljenek el egy magyar népdalt, akkor lehet, hirtelen semmi nem jut az eszükbe, de otthon előfordulhat, hogy épp egy magyar népzenén alapuló világzenei dallamot dudorásznak” – hangsúlyozta az Etnoklub műsorvezetője. A csatornán egyébként épp a magyar népdal életben tartásáért indult egy másik új műsor Dunáról fúj a szél címmel, amelyben Selmeczi Borbála műsorvezető utazik el különböző helyszínekre (kórházba, templomkertbe, iskolába vagy épp csak megáll a Batthyány téren), és négy-öt percben megtanít egy két versszakos népdalt az embereknek. 

Hogy mikor ki lesz az Etnoklub vendége, azt a zeneszerző és koreográfus Könczei Árpád, a műsor felelős szerkesztője dönti el, akinek a szaktudása, mint Katona Erika kiemelte, nélkülözhetetlen. A zenekarok az ő személyes kapcsolatai miatt mennek el a műsorba, a csatorna nem fizet a fellépésekért, de ez nem tántorítja el őket a műsorban való szerepléstől. „Azt tervezzük, hogy a befutott együttesek mellett azok a zenészek is bemutatkozási lehetőséget kapnak majd, akik épp csak bontogatják a szárnyaikat, akiknek eddig nem volt lehetőségük a médiában szerepelni, de meghallgatván őket, látjuk, hogy tanult, professzionális zenészek” – tette hozzá a stratégiai igazgató. 

A műsor nem csak zenészeket lát vendégül – hangszerkészítőkkel és kézművesekkel is láthatunk beszélgetéseket. A múlt szombaton egy új rovat is indult az Etnoklubban Tánclecke Zsuráfszki Zoltánnal címmel. 

A népszerű koreográfus vállalta, hogy hétről hétre, az adás öt percében megtanít egy-egy táncmozdulatot. Megmutatja, hogy az adott tánclépés milyen volt harminc évvel ezelőtt autentikus közegben, majd előadja a táncosokkal. 

Katona Erika kiemelte, nemcsak a különböző országokban élő és különböző korú, hanem a különböző társadalmi rétegekből származó emberektől is kapnak pozitív visszajelzéseket. S ami szintén nagy megerősítés számukra, hogy a népzene és a néptánc „nagy öregjei”, szaktekintélyei – többek között Novák Ferenc „Tata”, Sebestyén Márta, Zsuráfszki Zoltán, Sebő Ferenc, Kelemen László – az első pillanattól támogatják az Etnoklubot. 

Megkérdeztük 

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója: 

„Fontosnak tartom, hogy a népzenei anyanyelvvel olyan embereket is meg tudjunk szólítani, akik ettől a kultúrától valamilyen oknál fogva idegenkednek. Ilyenkor hatásos a crossover, tehát a műfajelegyítés módszere, így ugyanis könnyebben eljut az üzenet azokhoz, akik egyébként egy hagyományos népzenei összeállításra nem figyelnének fel. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az autentikus népzene modern megjelenési formáinak bemutatása nem helyettesíthet egy hagyományos népzenei műsort – de nem is akar, a Duna Televíziónak erre is van műsora, az Élő népzene.” 

Sebő Ferenc zenész, a Hagyományok Háza szakmai igazgatója: 

„Nem láttam még az Etnoklub műsorait, igaz, az első adások egyikében szerepeltem. Úgy gondolom, a műsor megpróbál frissen és érdekesen jelen lenni a népzenei adások palettáján, így hát a bizalmat már a kezdetekkor megszavaztam neki. A népzene minden egyes megjelenési formáját hangsúlyozni kell, az Etnoklub pedig épp azon van, hogy a műfaji színeket megmutassa nézőinek.” 

Ménes Márta/magyar hírlap

Felavatták a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot

Bensőséges, szinte családias hangulatban avatták fel Válaszúton a Kallós-kúriában a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot, amely több ezer értékes népművészeti tárgyat tartalmaz Kallós Zoltán magángyűjteményéből. A háromszintes (alagsor, földszint és tetőtér) épületben szakkönyvtár és multimédiás terem is áll az érdeklődők részére. A tetőtérben időszakos kiállításokat terveznek, a földszinten raktárhelyiségeket és restauráló műhelyt alakítanak ki. A befektetés összértéke meghaladja a 100 000 eurót. Az eseményen felszólalt Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke, Kelemen Hunor művelődési miniszter, Balázs-Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Alapítvány elnöke, Andrásfalvy Bertalan, Magyarország volt művelődési minisztere. Kallós Zoltán, az alapítvány névadója a rá jellemző szerénységgel állt régi álmának megvalósulása előtt, és csak a sajtó ösztökélésére mondott pár szót. 

A szemerkélő eső ellenére legalább száz ember gyűlt össze tegnap délben Válaszúton a Kallós-kúria előtt, ahol megnyitották a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot. A Muzsikás együttes tovább fokozta a jó hangulatot ízes népi muzsikájával. 

„Ez az a hely, ahol az álmok valóra váltak. Mi hittünk eme álmok tisztaságában, és ez a hit erőt adott. A Kallós Zoltán Alapítvány modell értékű abból a szempontból, hogyan kell a közösség jövőjét építeni” – kezdte beszédét Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke, majd köszönetet mondott Kallós Zoltánnak mindazért, amit a szórványmagyarságért tett. 

„Újabb mérföldkövet jelent számunkra a mai nap. Az alapítvány 1992-es létesítésétől őrizzük a népi kultúrát – ez volt ugyanis Kallós Zoltán első célkitűzése. A Mezőség és Erdély tele van értékekkel, amelyeket tovább kell adnunk a fiataloknak” – magyarázta Balázs-Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy az itt tanuló 83 gyerek a Mezőség 25 településéről érkezett, s hogy a válaszúti szórvány oktatási központ volt az, amely hozzájárul a Mezőség megtartásához. 

„Olyan esemény a mai, amely egyúttal Kallós Zoltán egész életét is összefoglalja. Zoli bácsi élete a szolgálat jegyében telt el: rengeteg tárgyi és szellemi értéket őrzött meg” – hangsúlyozta Kelemen Hunor művelődési miniszter, majd visszaemlékezett kezdő egyetemista éveire, amikor megismerte Kallós Zoltánt. 

„A szépség költözött ide be most, amelyet meg kell mutatni másnak, hogy megismerjék és befogadják. A szépség az, ami hidat épít, megváltja a világot és megbecsüléshez vezet” – mondta Andrásfalvy Bertalan volt művelődési miniszter, néprajzkutató. 

Füleki Renáta és Szabó Renáta válaszúti lányok népdalokat énekeltek, majd Szép Gyula felolvasta ama intézmények és személyek nevét, akik támogatták az alapítványt. 

„Régi vágyam teljesült a múzeum megnyitásával. A gyűjteményben főleg Kolozs megyei, pontosabban mezőségi tárgyak találhatóak. A múlt század negyvenes éveiben folytak errefele néprajzi kutatások, de a kommunizmusban már nem: a kutatók elkerülték a Mezőséget. Nem csak magyar, hanem szász és román néprajzi anyag is megtalálható. Az Erdélyben együtt élő népek közötti kölcsönhatásban rejlik a népművészet szépsége” – nyilatkozta a sajtónak Kallós Zoltán. 

Alapítványi forrásoktól megtudtuk: mindazok, akik már most meg szeretnék tekinteni a múzeumot, azok az alapítvány honlapján – www.kallos.org.ro – vagy e-mail címén – kallosalapitvany@kallos.org.ro – tájékozódhatnak a nyitva tartást illetően. 

Két évvel ezelőtt a Kallós Zoltán Alapítvány vezetősége úgy döntött, hogy Kallós Zoltán fáradhatatlan munkájának eredményét érdemes közzétenni. Ma több ezer tárgy tekinthető meg a mezőségi, kalotaszegi és erdélyi száz hagyományos népi kultúrát bemutató termekben. Még rendszerezés alatt állnak Kallós Zoltán hangzó gyűjtései és fényképei. Az utóbbi két évben végzett munkálatok értéke kevéssel haladta meg a százezer eurót. Az összeg 40 százalékát pályázatokból, 40 százalékát cégek és magánszemélyek adományából sikerült fedezni. A fennmaradó 20 százalék a Kallós Zoltán Alapítvány saját hozzájárulása – tudtuk meg az eseményen kiadott sajtóanyagból. 

NAGY-HINTÓS DIANA/Szabadság

A Kallós Alapítványról Bővebben ITT!