Szeptember 25-én került megrendezésre a "III. Hungarikumok a Parlamentben" konferencia. Sok tartalmas és olykor megindító elóadást hallhattunk, most mégis inkább a készülő törvény tervezetéről eddig ismerté váltakat és az eddig történteket szedtük csokorba.
A Hungarikum Munkacsoport az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor felkérésére jött létre. A Munkacsoport célja, hogy a Hungarikum-törvényt előkészítse és eljuttassa az elfogadtatási stádiumig. Hosszú távon a hungarikum témakörbe tartozó kiemelt értékeknek a gondozása, segítése a feladat.
2008. június 13-án egy országgyűlési határozatot nagy konszenzussal már elfogadott a Parlament, aminek a lényege, hogy védeni és támogatni kell a kiemelt magyar értékeket, a megyéknek, illetve a helyi értéktáraknak be kell számolniuk a kormánynak, a kormánynak pedig számot kell adni az értékekről kétévente a parlamentnek. Ennek az első határideje 2009. decemberének vége volt, négy megyében el is készültek a felmérések.
A hungarikum meghatározása
A köztudatban a hungarikum már létező fogalom, sajnos sok esetben pejoratív jellegű, amely ránk nézve nem feltétlenül pozitív jelző. Ellenben a hungarikum mint kategória alapvetően pozitív, tehát érték. Az más kérdés, ha bármilyen értéket negatív előjellel illetünk, akkor az használható ironikusan. A hungarikum-törvény feladata az is, hogy be- és lehatárolja a névhasználatot.Különböző szakmai felületeket lefedő munkacsoportok jöttek létre: jogi, törvényalkotói, művészeti, kulturális területen és persze az ipar, tudomány, mezőgazdaság, sport, szellemi örökség területeit is felosztva, tehát az élet minden területét átfogva.
A hungarikum fogalomalkotás nemcsak teoretikus, hanem gyakorlati kérdéssé is alakul a törvénnyel, ami az ország kirakatába tehető kiemelkedő magyar értéket jelenti. A magyar érték bármi lehet, ami az ország területén született vagy születik, illetve a magyar kultúrával kapcsolatos bárhol a világon. A határon túli és a diaszpórában élő magyarokat is ide kell sorolni, akár konkrét termékről, akár szellemi alkotásról beszélünk.
A hungarikum definíció alkotásánál fontos, hogy olyan meghatározás szülessen, amely mindent – ami már hungarikum vagy azzá válhat –, magába foglaljon, nem kirekesztő jelleggel, hanem széles témaollóval befogadó módon.
A természeti kincsek – akár a föld alatti termálvizek, ásványok –, önmaguktól még nem válnak hungarikummá, de az, hogy valami egy adott területen helyezkedik el, és valamilyen kulturális rárétegződés kapcsolódik hozzájuk, úgy már lehet hungarikum. Ebbe a természeti értékek, akár a védett virágok egy-egy szűk területen, hagyományos magyar állatfajták és persze a szélesen értelmezett emberi kultúra, az ipari terméktől kezdve a szellemi alkotáson át a tudományig, minden belefér. Ide sorolhatóak az érték-együttesek is, egy emberi közösség, életmű, természeti adottság köré kirakódó alkotások sorozata. Ha a szellemi kultúrális örökség területét nézzük (pl. a mohácsi busójárás már az UNESCO által az egyetemes emberi kulturális örökség regisztrációján is túlesett), ott sem egy adott konkrétumról beszélünk, hanem egy tradicionális szokásra épülő komplex megközelítésről.
A hungarikum-piramis definíciója
A lokális kultúrából a globálisba nyúló hungarikum-piramis a helyi értéktárakra épül. Minden egyes településnek, közösségnek, civil szakmai szervezetnek megvannak a maga értékei. Ha a hungarikum definíciót és klasszifikációt nézzük, a hungarikumok felosztása a következő feladat.
A köztudatban a hungarikum mint termék létezik, de nemcsak ezek a manufaktúra termékek jelentik a hungarikumot. A világ bármelyik pontján ha kiderül, hogy magyarok vagyunk, akkor esetleg Puskás Ferencet, a Rubik kockát, a szőlőnemesítő Mathiász Jánost említik, akiknek a munkássága a világon bárhová eljutott. Hungarikummá akkor válik valami, ha azt idehaza és külföldön is kiemelt specifikumként elismerik, amit természetesen segíteni kell. Ahhoz, hogy ezt a pozíciót elérje egy termék, a marketing is fontos. Ha a pult alá helyezi a kereskedő a zászlóshajónak tekinthető terméket, a vevő nem fog odafigyelni, ellenben ha a kirakatba teszi és az értékeinek megfelelően reklámozza, sokkal nagyobb az esély arra, hogy sztárterméket lehet létrehozni. Fontos, hogy jól sáfárkodjunk akár a tradicionális vagy az innovatív értékeinkkel.
A tradíció önmagában nem hungarikum, hanem fontos része a hungarikumoknak, de csak akkor válhat azzá, ha XXI. századi aktualitása van. A honfoglalás történelmi tény és kiemelkedő nemzeti esemény, viszont önmagában a honfoglalás nem hungarikum. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark önmagában lehet hungarikum, mert a honfoglalás tényére alapították – még ha nem is tényszerű megközelítésben –, de olyan tradíció rakódik köré, hogy XXI. századi aktualitással hungarikummá is válhat.
Ugyanez igaz a találmányokra is, ha Jedlik Ányos néhány találmányát megnézzük, a dinamót vagy a villanymotort, esetleg Irinyi Jánost és a gyufát. Önmagában tudománytörténeti tény, hogy ezeket magyar ember találta fel annak idején. Ez hungarikummá akkor alakul, ha meghatározó a jelentősége és a hatása máig él.
Akkor válik valami törvénnyé, ha a definíción túl megvan a végrehajtási utasítássorozat, ha konkrét példákat, módozatokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy „mi van akkor ha”. Ha bármiben dönteni kell a hungarikumok kapcsán, akkor ezen utasításokat kell megnézni, ami gyakorlatilag egy használati utasítás és minden eshetőségre tartalmaz útmutatást.
A hungarikumok védelme - az érték a mérték
Egyelőre amolyan közfelkiáltás-szerűen mondjuk azt valamire, hogy hungarikum. A tervek szerint ennek kell a törvény keretében olyan mederalakítást létrehozni, amibe beleilleszthető az érték. Nem kizárólag egyfajta minősítési rendszer kerül felállításra, hanem a helyi értékek, regionális megyei értékek, Kárpát-medencei értékek közül a vitathatatlanul elismert „leg”-ek lehetnek a piramis csúcsán. Fontos, hogy ez a piramis ne lógjon a levegőben, hanem biztos alapokon álljon. Nem egy központi szakértői testülethez érkeznének a javaslatok, akik eldöntenék, mi a hungarikum és mi nem. Sokkal organikusabban épül mindez az emberi alkotásokra, a helyi értékekre. Helyi érték lehet egy természeti adottság, Mari néni rétese, történelmi, szellemi örökség, amit az adott település a saját kirakatába tesz – vagy kellene, hogy tegyen. Sok helyen tapasztaljuk, hogy az emberek a saját értékeikkel nincsenek tisztában, illetve azokat már természetesnek veszik. A tradicionális értéket mindig akkor fedezik fel az emberek, amikor kellőképpen távol kerülnek tőle. Rá kell irányítani a figyelmet arra, hogy a környezetünkben lévő értékeket becsüljük meg. Az értékfelmérések során amikor megszólítjuk az embereket, sokszor találkozunk azzal a jelenséggel, hogy milyen óriási dolog, amikor valaki odafigyel rájuk. De a kékfestő vagy a költő már annak is örül, hogy a saját környezetében végre valaki odafigyel az értékekre.
A regionális/organikus egységek szerepe és rendszere
Szemléletesebb az organikus egység meghatározás, ahol földrajzi, emberi, kulturális, nyelvi és vallási határok szabják meg azt az organikus létet, amire azt mondhatjuk, hogy egy szervesen együttműködni tudó tájegység.
Az Európai Uniós regionális felosztás sem organikus szerveződést tartalmaz, hanem három megyét próbálnak összevonni tengely mentén, ami persze szinte működésképtelen, mert akkora távolságokat kell bejárni, mivel egyáltalán nem az organikus léptéket követi.
A regionális értékek közül azok lehetnek a Kárpát-medencei érték részei, amelyek országosan vagy akár nemzetközi szinten is jelentősek. Ezek közül a legkiemelkedőbbek lehetnek a hungarikumok, természetesen megfelelő minősítési rendszer szerint, és amiben a minőség megtartása lényeges elem.
A törvényalkotásnál fontos szempont, hogy a meglévő rendszereket a törvényalkotók nem akarják lebontani és nulláról mindent újraépíteni, hanem az eddigi rendszereket szeretnénk beépíteni a magyar értéktárba.
Nem minden érték hungarikum, de minden hungarikum kiemelkedő érték és a magyar értéktár csúcsa a hungarikum.
A hungarikum klasszifikációnál figyelni kell arra, hogy a létező lehető legáltalánosabb „bugyrok” figyelembevételével kell létrehozni, amelyek nemzetközileg egyfajta kompatibilitást biztosítanak. A magyar törvény csak a magyar közigazgatási határokra korlátozódik, viszont sok olyan szabály van, pl. a szerzői jog, amire uniós és nemzetközi szinten is lehet regisztrációt kérni, ami nagyobb védettséget jelent.
A hungarikum piramis úgy kerül felépítésre, hogy az oda bekerülő elemeknek a dokumentálása olyan szintű legyen, amit bármilyen nemzetközi rendszerbe egyből be lehet emelni. Ez nem azt jelenti, hogy Mari nénitől azt kérjük, hogy a rétesét az apróbetűs uniós előírásoknak megfelelően írja le, hanem csak annyit, hogy juttassa be a magyar értéktár rendszerbe. Aztán az ottani szakembereken múlik az, hogy azok a termékek, amelyek nemzetközi szintűvé válnak, azonnal tálalható adminisztratív feldolgozottságot kapjanak, és ne kelljen öt embernek fél évet dolgozni azon, hogy átfordítsák bikfanyelvre az egészet, ami beépíthető a rendszerbe.
Az anyagi fedezet megteremtése a hungarikomokhoz
A Munkacsoport javaslata szerint anyagi forrásokat is kell mindezek mellé rendelni, és bár fontos az erkölcsi elismerés, de a hungarikum-teremtők esetében legtöbbször mikrovállalkozásokról beszélünk, akik nem rendelkeznek azzal a tőkével, ami akár hazai vagy nemzetközi szinten piacképes tudjon lenni. A rendszer működtetéséhez a stratégián és struktúrán túl anyagiak is szükségeltetnek. Javaslatot tesznek arra, hogy a hazai és uniós pályázati pénzeknek egy bizonyos százalékát csak ezen a rendszeren belül lehessen elosztani, ami garancia lenne arra, hogy ne árnyékszervezeteknél landoljon a pályázati pénzek jelentős része. Ha a magyar értéktár minősített rendszeren belül kerül kiosztásra, sokkal nagyobb az esélye, hogy értékteremtésre fordítódik az összeg, és annak az értéknek a kiteljesedését fogja szolgálni.
A kézművesek, népzenészek szerepe a rendszerben, a giccs elkülönítése az értéktől
Látható az a sziszifuszi munka, ami nem teljesen eredménytelen, a múzeumok, közművelődési szervezetek, stb. közös erőfeszítésének eredményeképpen nagy tisztulás zajlott már le ezen a területen. Ha a népzenét nézzük, a lakodalmas rock vagy a Lagzi Lajcsi típusú zene nem arra szakosodott, hogy igényes zenét produkáljon – tisztelet a kivételnek –, hanem tömegigényt kell kiszolgálnia és gerjesztenie. Ennek megfelelően nem megfelelő az értékszűrője, mivel az értékmérő piaci vonatkozású: a cél, hogy minél többen vegyék meg az adott lemezt és János bácsi a kiskertben ha éppen hallgatja, ne ő maga énekeljen, és így aktív állapotból passzívvá váljon. Ilyen esetben hatalmi eszközökkel szeparálni nem lehet, de az ország kirakatába a kiemelt értékek közé nem a giccsek fognak kerülni.
Ha a vásárokat, kézműveseket nézzük, akkor ott is érvényesülnie kell az „érték a mérték” elvnek. Régen a tárgyaknak sokkal inkább a használati értéke és személyes kötődése volt fontos. A mai társadalomban az érték vált fontossá és csereszabatossá. Egy ilyen világban sokkal hangsúlyosabbá válik a személyre szabott alkotás. Ha az ember megnéz egy kézműves terméket, abban benne van az elődöknek a világa, a személyesség, remek példa az a barackmagfaragó, aki világokat faragott bele az apró magokba, majd a saját arcához dörzsölte, hogy az arcának a zsiradéka adja meg a tárgy fényét, ezzel az ő lelkének és testének a meghosszabbítása lett az alkotás.
Bárhol a világban a kézműves termékekben benne van maga az alkotó, mintegy névjegyként. Ha ránézek egy tárgyra és azt látom, hogy szép és katarzist okoz, az egy fantasztikus dolog. Ha funkcionálisan is működik, nemcsak esztétikailag, akkor az hatványozottan jó. Egy időben a népi iparművészetben is elharapódzott a dísztárgy funkció, és utólag döbbentek rá, hogy eredetileg ezek a tárgyak úgy voltak szépek, hogy a funkciójukat is betöltötték – ha nem is volt mindig kényelmes minden, de az alkotó kezét mindig lehetett benne érezni. Ahogy a csereszabatos világba kerülünk, felértékelődnek ezek a tárgyak, de mindig utólag értékelődnek fel, amikor már nem elérhetőek. Ha mondjuk a művészsorsot nézzük, ott is láthatjuk, hogy egyfajta önpusztító és önostorozó életmódot éltek a legtöbben, majd a haláluk után értékelődnek fel, mint a nagy költő, nagy festő… Ez egyfajta figyelmeztetés saját magunknak is, hogy a saját értékeinket fel kellene fedeznünk amíg nem késő – és amit a hungarikum rendszer is szolgálna.
A Kodály-módszer szerepe napjainkban
A Kodály-módszer önmagában zseniális, ami ugye arra épül, hogy a zenei ismeretet a zenei anyanyelvre építse. Amíg élményszerű, pl. az óvodában játszanak valamit, ha nem is az eredeti népi játékot, hanem egyszerűen csak ritmusra futnak, akkor is élmény kötődik hozzá. A népdalhoz lehet eredeti élményt is kötni, de az általában valami szokáshoz kötődik vagy a tartalmánál fogva valamiről szól, aminek persze a szimbolikáját tudni kellene olvasni.
A Kodály módszernél az aktualizálás fontos, de ha egy gyerek csak azt látja, hogy pl. ezzel tanultam meg a szolmizálást, szinkópát, akkor ugyanolyan, mintha egy zenepedagógusunk technikai gyakorlatot írt volna gyerekek számára. A tanpélda önmagában nem művészet, és arra persze jó, hogy a zenei elemeket megtanulják a gyerekek, ám szeretni nem fogják. Aki gyerekkorában élményt kap, csak az tud felnőttként élményt adni…
Ha a zenei anyanyelvet használjuk a zenei oktatásban és mindezt élménnyel tesszük, akkor nem szűnik meg az érdeklődés kamaszodással a gyerekeknél, hanem megy majd szépen tovább a maga útján. A Kodály-módszert exportáljuk a világ számtalan országába, csak a saját általános iskoláinkba kellene megfelelően tálalni – ám ezt nem lehet kötelezővé tenni. Remélhetőleg egyre többen kerülnek ki az iskolákból olyanok, akik élményt tudnak adni és magukkal ragadják az embereket itthon, és szerte a világban – ráadásul ez is lehet ilyen értelemben hungarikum.
A törvénytervezet szerint a költségvetés három tételből fog állni. Az első tétel a teljes rendszer felállításához szükséges. Vagyis helyi, megyei stb. értékházat kell kijelölni, és a funkciókhoz igazítva, képesítve működtetni. Helyi szinten valószínűleg a művelődési házak hálózata lesz erre a legalkalmasabb, mert a települések nyolcvannégy százalékának van kultúrháza. Létrehozásra kerül egy hálózat, ami a minősítő, az ellenőrző, a hatósági, a támogatói, a szervezői, a jogi tanácsadói stb. feladatokat látja el szintén alulról építkezve. Ehhez a szolgáltatói funkcióhoz kerül társításra ellenőrző tevékenység is, olyan szervekkel együttműködve, mint például a VPOP.( Jövő évtől ez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal része.) Természetesen pénzbe kerül a rendszer működése is, és harmadsorban a legfontosabb, szükség van egy hungarikumalapként elkülönített tételre, amely pályázati szisztémában az adott szintek értékteremtőit támogatja. Ezen belül létrejöhet egy alap, amely kamatmentes kölcsönként vagy vissza nem térítendő támogatásként működne. Ebből lehet segíteni például a világszabadalmi védést, a nemzetközi regisztrációkat, piacra segítést. Ha az előfinanszírozás után beindul az üzlet, akkor a támogatott ötlet gazdája köteles visszafizetni a kamatmentes támogatási összeget az értéktárnak.
Bízzunk abban, hogy a Magyar Értéktár/Hungarikum rendszer minél hamarabb létrejön és elősegítheti, hogy „az érték legyen a mérték”.
Násztor József
Hungarikumok a Folklór Hír Klubban
Birinyi Józseffel a Parlament Hungarikum Munkacsoportjának vezetőjével történt egyeztetés alapján a jövőben a Folklór Hír Klub kiemelt figyelmet fordít a Hungarikum törvény témakörének és népszerűsíti a tárgykörébe tartozó szellemi és tárgyi javakat.
A személyes tájékozódás lehetőségeként elindítjuk a HagyományHáló rendezvénysorozatot.
A hungarikum fogalomalkotás nemcsak teoretikus, hanem gyakorlati kérdéssé is alakul a törvénnyel, ami az ország kirakatába tehető kiemelkedő magyar értéket jelenti. Sok helyen tapasztaljuk, hogy az emberek a saját értékeikkel nincsenek tisztában, illetve azokat már természetesnek veszik. A tradicionális értéket mindig akkor fedezik fel az emberek, amikor kellőképpen távol kerülnek tőle. Rá kell irányítani a figyelmet arra, hogy a környezetünkben lévő értékeket becsüljük meg.
A Hagyományháló – Hungarikum Nap – az alapvető információk közzététele mellett - ezt a célt szolgálja.
A Folklór Hír Klub egy nonprofit kezdeményezés, amely a népi kultúrával kapcsolatos hírek minél könnyebb, szabadabb áramlását segíti elő.
A Klub emellett szabad webes megjelenést biztosít az érintettek számára. Ennek elsődleges felületét, témakörtől függően, a www.nepzene.hu , www.nepmuvesz.hu www.tradicio.hu , oldalak jelentik.
Az itt található tartalmakat szabadon átemelhetővé tesszük az együttműködő médiapartnerek, szervezetek részére.
Az együttműködő szervezetek elkötelezik magukat a népi kultúra értékeinek kihangsúlyozása és minél szélesebb körben való elismertetése mellett. Kérjük, ha érintett, vagy a téma felkeltette érdeklődését, jelezze a következő elérhetőségeken.
info@nepzene.hu , +36-20-368-1752
Násztor József
Folklór Média
forrás: nepmuvesz.hu
